Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1917. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-04 / 1. szám
8 A teljes áivák, akik családi körükben annak hiánya miatt ellátást és neveltetést nem nyerhetnek, vagy a félárvák, kiknek megfelelő ellátása és neveltetése otthon biz* tositva nincsen, tartásra és neveltetésre származásuk és hajlamaiknak megtelelöleg gazdáknál vagy iparosoknál helyezendök el a bizottság által, ha ilyeneK ingyenes tartására és nevelésére önként vállalkozók a város vagy járás területén nem akadnak és ingyenes helyre a központi bizottság sem tudná őket elhelyezni — úgy a megbízható helyeken való elhelyezésükkel felmerülő tartási és nevelési költségeik fedezésére a központi bizottságnak teendő javaslat. Végül azon hadiárvák, akik továbbképzésre tehetségüknél fogva alkalmasak, de taníttatásuk költségeit a cs Iád fedezni nem képes, középiskolai tanulmányaik elvégzése céljából internátusi elhelyezésre hozandók a központi bizottságnak javaslatba. * • A városi és járási bizottságok a szükséghez képest, de legalább negyedévenként egyszer tartoznak ülést tartani. A bejelentett rokkantak, özvegyek és árvákról nyilvántartást vezetnek, abba mikénti ellátásukra vonatkozó adatok bejegyzendők. Minden bejelentett rokkant, özvegy és árvának ellátására vonatkozólag saját hatáskörükben tett intézkedésükről esetenként és működésűkről évenként a központi bizottságnak részletes jelentést tenni tartoznak. A vármegyén kívül lakó vasvármegyei illetőségű rokkantak, özvegyek és árvák, amennyiben azokról jeltntkezésük, vagy bármi módon szereztetik tudomás, ugyanoly elbánásban részesitendök, mint a vármegyében lakók. A vármegyében lakó, de itt illetőséggel nem bírókra a bizottságok gondoskodásukat szintén kiterjeszteni tartoznak, azok azonban pénzbeli segélyt az alapból nem kaphatnak. A háború következtében elhalt katonák természetes gyermekei a törvényesekkel egy elbánás alá esnek. A központi bizottság a hozzá, illetve a vármegye alispánjához beküldött bejelentések alapján nyilvántartást vezet az összes rokkantak, özvegyek és árvákról és éber figyelmet fordit arra, hogy azok mindegyike megfelelő ellátás és neveltetésben részesüljön. A szükséghez képest, de negyedévenkint legalább egyszer tartandó ülésen az alispán, illetve az előadók által előterjesztendő javaslatokat letárgyalja és ezekre vonatkozó határozatait meghozza, a pénzbeli segélyezéseket a városi és járási bizotsságok javaslatai alapján engedélyezi. Munkaszerzés és alkalmaztatások iránt, valamint a hadiárvák elhelyezése iránt amennyiben erről a városi és járási bizottság gondoskodni nem tudna, intézkedik és hadiárvák internátusi elhelyezését engedélyezi. Úgy a központi, mint a városi és járási bizottságoknak feladata gondosságukat arra is kiterjeszteni, hogy a vármegyei segélyalap évenként rendezendő gyűjtések, jótékonycólu előadások, hangverseny és ünnepélyek jövedelmeiből növeltessék és a közjótékonyoág minden eszköze e célra igénybe vétessék. A vármegyei segélyalapból a központi bizottság által engedélyezett segélyek az alispán által utaltatnak ki. E célra az alapnak a pótadóból, községi hozzájárulásokból és az évi gyűjtésekből befolyó jövedelme éhenként felhasználható. Az első ízben az ezen határozat alapján kibocsátandó felnivásra befolyó adományok tökésitendők és azoknak évenként V15 része használható fel. Alapítványok vagy később külön kikötéssel teendő adományok az alapitó illetve adományozó kívánságához képest vehetők igénybe. Az alapnak a pótadó és községi hozzájárulásokból befolyó évi jövedelme körülbelül 80.000 koronát tevén ki, az akként évenként felhasználható jövedelem az évi 100.000 koronát bizton meg fogja haladni. Figyelembe véve már most azon körülményt, hogy a jótékony egyletek segélyeiből és külön alapítványokból is számos rokkant, özvegy és árva ellátása biztositható, azon reményben, hogy az e célra rendelt országos alapok törvényhatóságot megfelelő anyagi támogatásban részesítik, a törvényhatóság vállalt
