Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-21 / 38. szám
376 — gálát teljesítés közben, úgy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el, de csak akkor, ha a halált okozó baleset vagy rendkívüli esemény és a halál napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. A nyugdijintézeti tagnak a bíróság által jogerősen felbontott vagy érvénytelennek nyilvánított házasságából származó gyermeke is bir nevelési járulékra igénnyel, tekintet nélkül arra, hogy édes anyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra vagy sem. Nevelési járulékra igénye van a nyugdíjjogosult azon gyermekének is, aki a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított 10 hónapon belül születik. Azon gyermekek, kik iskolai tanulmányaikat jó eredménnyel folytatják s ezen körülményt a nyugdíj kezelő választmány előtt évenkint hitelesen igazolják, neveltetési pótlékuk 22. életévük betöltéséig évről-évre megszavaztatik. A nevelési járulék azon összegnek egy ötödével állapittatik meg, mely összeg nyugdíj cimén az özvegy anyát ezen szabályrendelet szerint megilleti, vagy megilletné. Különben árvák ezen összeg kétszeresére tarthatnak igényt, ha számuk kettőnél nem több. 35. §. Ezen neveltetési pótlék az anyának, annak nemlétében a törvényes gyámnak, esetleg gondnoknak kezéhez fizettetik ki. Ha az özvegytől a 32. §. értelmében újabb férjhezmenetelének esetét kivéve, az özvegyi ellátás elvonatik, az árvák a neveltetési pótléknak azon mérvében részesittetnek, mintha mindjét szülő meghalt volna. 36. §. A 34. §. értelmében a neveltetési pótlék az árváknak 18, illetve 22 éves korukig bezárólag jár, azonban előbb is megszűnik a következő esetekben: 1. Ideiglenesen : a) ha az árva egyébként teljes elltásában részesül, ezen ellátás tartamára; b) ha az árva valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre ítéltetik, a szabadságvesztés büntetés tattamára. 2. Véglegesen: a) ha a leány férjhez megy; b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik ; c) ha a becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt jogerős bünfenyitő Ítélettel elitéltetik; d) ha közmegbotránkozást okozó erkölcstelen életet él. 37. §. A nyugdíjellátás vagy neveltetési pótlék iránti folyamodványok a nyugdijat kezelő választmányhoz nyújtandók be. A nyugdíjért folyamodó a járási főszolgabíró és a hatósági orvos bizonyitványával tartozik igazolni, hogy a 16. §-ban felsorolt körülmények közé jutott. Az özvegy házassági igazolványát, férjének halotti bizonyítványát s a községi elöljáróság s a m. kir. anyakönyvvezető által kiállítandó azon bizonyítványt, hogy még mindig özvegy, tartozik kérvényéhez mellékelni. Ez utóbbi körülményt az ellátási összeg felvétele alkalmával is mindenkor tartozik igazolni. Végül az árvák neveltetési járuléka iránti folyamodványokhoz, szülők házassági s az apa (és anya) halotti bizonyítványain kívül az árvák hiteles születési bizonyítványai is csatolandók. 38. §. A nyugdíjintézetnek tagjai ntán és a 28. §. felsorolt alkalmazottak, beleértve a nyugdíjazottakat is hátrahagyott özvegyeknek, valamint a szabályszerű kort még el nem ért árváknak, végre a nyugdijintézeti taggal egy háztartásban élt nagykorú gyermekeknek, szülőknek és testvéreknek a 41. §-ban foglalt kivétellel temetési járulékra van igényük. 39. §. A temetési járulék az elhalt] segédjegyző után 150 korona, nyugdíjazott jegyző után 250 korona, szolgálatban levő jegyző után 300 korona, a 28. §-ban felsorolt alkalmazottak! után 100 korona.
