Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-21 / 38. szám
377 — 40. §. Temetési járulékra nem tarthat igényt: 1. Azon nő, aki a férj halálakor férjével nem él együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be. 2. Azon nő, ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekmény miatt hivatalvesztésre ítéltetett. 41. §. A temetési járulék az özvegy járulékát képezi és csak oly esetben, ha az elhalt után özvegy nem maradt hátra, vagy ha a hátramaradt özvegynek temetési járulékra igénye nincs, illeti, a temetési járulék az elhalt után hátramaradt igényjogosult árvákat és az ilyenkor a gyám vagy gondnok rendelkezésére bocsátandó. Végre özvegy és árvák nem létében vagy ha ezeknek igényük nincs, szabályszerű temetési járuléknak csak a számlákkal igazolt tényleges temetési költségeket meg nem haladó részére van igénye az elhalt jegyző azon közös háztartásban élő hozzátartozójának, ki a temetési költségeknek általa történt kifizetését igazolja. 42. §. A temetési járulék a nyugdíjalapot terheli. 43. §. A temetési járulék a törvényhatósági bizottság által az igényjogosultságot igazoló okmányokkal felszerelt kérvény alapján állapittatik meg. A törvényhatóság határozata ellen az 1896. XXVI t. c 27. § a alapján a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A vármegye alispánja felhatalmaztatik, hogy az esetre, ha a törvényhatóság a temetési járulékra való igény megnyíltától még huzamos ideig előreláthatólag közgyűlést nem tart és az igényjogosultak vagyoni helyzete halaszthatatlan intézkedést követeli, a nyugdijintézeti tagok részére, saját felelőségére és a törvényhatóság érdemi határozatának fenntartásával a temetési járulékot, továbbá az özvegyi nyugdijat és nevelési járulékot, illetőleg a járandóságok azon részét, amelynek mérve tekintetében kétség nem forog fenn, kiutalványozhassa, ily esetben ez utalványozást követő legközelebbi közgyűlés feladata az ideiglenesen folyósított járandóságok kezdésében érdemileg határozni. 44. §• Ezen szabályrendelet életbe lépte által a községi és körjegyzők nyugdíjaztatása tárgyában korábban kibocsátott 13367 -912. szánni szabályrendelet hatályon kivül helyeztetik. Ezen véghatározat, mely ellen 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó feleb- bezésnek van helye, a vármegyei hivatalos lapban szabályrerüen közhírré teendő és annak megtörténte után a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz a szabályrendelet 2 pld. együtt jóváhagyás végett felterjesztendő. Jegyezte és kiadta: Dr. Radó Gyula s. k. főjegyző. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat: Magyar gazdaszövetség. Budapest IX. Üllői-ut 25. Budapest, 1916. évi szeptember hó 6. 1796—1916. sz. Nagyságos a’ispán ur! A lapok híradása nyomán értesültünk arról, hogy a Nagyságod vezetése alatt álló vármegye területén a belügyminiszter ur az Erdélyből menekült földmive- seket elhelyezni szándékozik. Tudatában annak, hogy az illető családok részére biztosítandó segítség a mai nehéz megélhetési viszonyok között nem elegendő, azon kell igyekezni, hogy különösen az 50 éven felüli és 18 éven aluli munkabíró férfi munkásoknak a háború tartamára állandó foglalkozást szerezzünk. Remélhetőleg már a vármegye területén lakó birtokosok igyekezni fognak a menekültek közül minél többet, mint gazdasági cselédet alkalmazni. Meg- töiténhetik azonban, hogy a mezőgazdasági munkák szünetelése miatt most az elhelye-
