Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1916-09-21 / 38. szám

— 875

ha erkölcs tekintetében kifogás alá nem esik és ha hiteltérdemlőleg beigazolja hogy a különélés nem az ő hibájából következett be.

Az a nő akinek a nyugdíjra jogysulttal kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarthat özvegyi nyugdíjra akkor, ha nem ment újból férjhez, ha a házasság felbontását kimondó Ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasság kizárólag a férj hibájából bontatott fel és ha a férj tartásdij fizetésre van kötelezve. Amennyiben a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, az iiyképen elválasztott nőt teljes nyugdíj illeti meg.

Ha pedig a volt férj halálakor igényjogo- gosult özvegyet hagyott hátra, ez az özvegy és a fentebb említett nő vagy esetleg nők a törvényszerű özvegyi nyugdíjban egyenlően osztoznak.

A bíróság által jogerősen elválasztott nő részére megállapítandó özvegyi nyugdíj ha a férj tartásdij fizetésére volt kötelezve, nem haladhatja meg a bíróság által megállapított tar- tásdijnak összegét.

Ha pedig a tartásdijnak összege kisebb mint az özvegyi nyugdíjnak a bíróság által elválasztott nőt megillető hányada, a különbözeiét az igényjogosult özvegy részére kell kiadni.

Az igényjogosult özvegy teljes összegű özvegyi nyugdíjra csak akkor tarthat igényt, ha férjének a fentebbiek szerint jogerős bírói Ítélettel elválasztott korábbi neje részére nem állapíttatott meg özvegyi nyugdíj, vagy ha az e nő részére megállapított özvegyi nyugdíj bármely okból besüntettetett.

30. §.

Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll:

a) ha a házasság a férj nyugdíjazott álla pofában köttetett.

b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de már a hatvanadik évét túlhaladta s ezen házasságból törvényes gyermek nem maradt hátra.

31. §.

Az özvegyet ellátási összegekép azon ösz- szeg fele illeti meg, mely férjét az elhalozás

alkalmával nyugdijképen megillette volna. Ha a fentiek szerint járó özvegyi nyugdíj kevesebb mint évi 800 korona akkor az özvegyi nyugdíj évi 800 koronában állapittatik meg.

32. §.

Az özvegyi ellátás élvezete életfogytiglan terjed, megszűnik azonban :

1. Ideiglenesen:

Ha az özvegy valamely nem becstelenitő bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltetik és pedig, a szabadságvesztés büntetés kiállásának tartamára.

2. Véglegesen :

a) Ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik.

b) Ha becstelenitő bűntett vagy abban való bünrészesség miatt jogerős bünfenyitő Ítélettel elitéltetik.

c) Ha újra férjhez megy.

d) Ha erkölcstelen életet él.

33. §.

Ha az özvegy rendszeresített állami törvényhatósági vagy községi hivaialos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor már ilyenben volna, akkor özvegyi ellátásának csak azon többlete jár neki, mely az özvegy rendes hivatali fizetését felülmúlja.

34 §.

Ezen szabályzat értelmében nyugdijképes vagy nyugdíjazott jegyzők segédjegyzők törvényes vagy törvényesített kiskorú árvái 18 életévük betöltéséig neveltetési pótlékban részesit- tetnek, ha a házasság melyből a gyermek származott a nyugdijintézeti tag tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzőleg köttetett illetőleg ha a törvényesités az említett idő alatt történt.

Nevelési járulékot lehet engedélyezni a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag törvényes, valamint tötvé- nyesitett gyermekének is abban az esetben, ha az atyja életét minden kétséget kizárólag szol