Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1916. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-06 / 27. szám

— 240 — 3. a községeiül járóság és a közvetlen szom­szédok. úgy állami és törvényhatósági utakkal határos építkezéseknél az állam építészeti hiva­tal abbéli nyilatkozata- hogy az építkezés, na- gyobbitás, vagy lényeges átalakítás közegészség- ügyi, közrendészeti, közlekedési, közrendőri és magánjogi szempontokból kifogás alá nem-e esik, hogy a szomszédok érdekeit és jogait nem sérti. Amely községben szervezett tűzoltóság van, tűzrendészed szempontból a tűzoltóság parancsr nokának nyilatkozata is beszerzendő és csato­landó. A 2. pontban érintett vázlat, vagy terv két példányban nyújtandó be, melyek közül az első példány a folyamodó., a másod példány, vala­mint az 1. és 3. pontban érintett okirat a ha­tóság használatára szolgál. Kisebb, 'lényegesnek nem nevezhető átala- tások, valamint kisebb, csak egy szoba, konyha ,s kamrából álló laképületek, vagy kisebb mel­léképületek, tervek csatolása nélkül, Írásban, Vagy szóbelileg az építkezésnek a 3. §-ban elő­irt körülírásával a községi elöljáróságnál beje­lent end ők. A szóbeli kérelemnél köteles a községi elöl­járóság jegyzőkönyvei felvenni, melyben az épít­kezés ismertetése beveendő. Ezenkívül a kérvényben, vagy a kérelemről felvett jegyzőkönyvben a kérelmező lakhelye, s amennyiben a beépítendő telek több közös tulaj­donát képezi, az összes társtulajdonosok nevei és lakhelye is felv!eendő. A kérelem a 73521—92. sz. pénzügyminiszteri rendelet értelmében 1 koronás, a mellékletek pe­dig, amennyiben nem okiratok, ivenként 30 fillé­res bélyeggel látandók el. 3. §. A 2. §. első pontjában említett leírásban elő kell adni : 1. hogy az építkezés mily nevű községben, (majorbna, pusztán), a község mily nevű utcá­jában s az utca melyik oldalán fog eszközöltetni, hogy a szomszéd telkek, kinek a tulajdonát ké­pezik : 2. hogy milyen az építési telek talajviszonya, (t. i. sik, domború, iapályos, száraz, posványos, kavicsos, homokos, agyagos, szilárd, laza. korha­dó, anyagokkal telitett. stb.\: 3. Veszik-e körül az építési telket egészségre ártalmas posványok, mocsarak, kenderásztatók, avagy trágya-, vagy szemétdombok, s veszik-e körül rohamosan áradó veszélyes patakok, fo­lyók, vagy omlás veszélyének kitett hegyek, dom­bok. s nincs-e az. építési telek aláaknázva; 4. hogy az építési telek határvonalai egyen­ként hány métert tesznek; 5. hogy a tervezett épületeknek mi lesz a ren­deltetése, illetve mire lög felhasználtatni; 6. hogy 'a tervezett épület az építési vonalba. Vagy azon belül fog-e emeltetni s hogy az épü­let. Vagy a kerítés az; ntárok külső szélétől, Vagy ahol ilyen nem létezik, az uttöltés lábától hány méter távolságban fog fclállilatni; 7. hogy az építési és a szomszéd telken Van­nak-e már létező épületek, s lia viannak, milyen irányban s hány méterre feküsznek a tervezett épülettől és az építési telek határvonalától; 8. hogy milyenek az előző pontban említett épületek (t i. hogy földszintes, emeletes, lakó­helyek, gyárak, telepek stb. tűzveszélyes, egész­séges, ártalmas ürletü stb ). milyen anyagból s milyen szerkezetű tetővel vannak építve s a tető mivel van fedve? 9. hogy a tervezett épületeknek lesz-e pincéje s fel lesz-e az műhely, vagy lakás céljaira hasz­nálva ? 10. hogy milyen magasságra van a lakás színvonala (padozata) tervezve? 11. hogy a falak minő anyagból s milyen Vas­tagságban építtetnek? 12. hány 'méter hosszú, hány méter széles és hány méter magas lesz az épület, legkisebb és legnagyobb helyisége ? 13. hogy a tervezett épületben levő minden egyes helységnek külön-külön mi lesz a rendel­tetése s milyen lesz a helyiségek padlózata? 14. hiány centiméter széles és hány centimé­ter magas lesz az épület legkisebb és, legnagyobb ajtaja és ablaka? 15. hogy a tervezett épületnek milyen lesz a tetőszerkezete, s milyen anyaggal fog a tető fedetni ? 16. hogy terveztetnek-e erkélyek, minő anyagból, s milyen magasságban? 17. hogy a melléképületek hány méter tá­volságban fognak állani a főépülettől és a szom­szédos épületektől ? 18. hogy terveztetik-e kút, trágya-, szemét-, pöcegödör, csatorna, árnyékszék, avagy vízme­dence, s hogy mily távolságban fognak ezek a tervezett épülettől és a szomszéd telektől fel- állittatni ? 19. hogy az építési és a szomszéd telkeken vannak-e már kutak, trágya-, szemét-, pöcegöd- rok. csatornák, árnyékszék, vízfolyások, víztar­tók. vízmedencék és kerítések, s ha vannak, mily irányban s hány méterre feküsznek a tervezett hasonkj létesítményektől? 20. hogy van-e az építési falak előtt rendsze­res járda?

Next

/
Thumbnails
Contents