Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-01-01 / 1. szám
9 büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvényszerint következő hatály van egybekötve. 3. Ha az özvegyet a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés büntetésre ítéli a hivatalvesztés kimondása nélkül. 4. Ha az özvegy felsőbb hatósága előzetes engedélye nélkül állandóan a Magyar szent korona Országainak, a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, illetőleg Boszniának és Hercze- govinának határain kívül tartózkodik. 5. Ha a férj halála után kiderül, hogy a férj még tényleges szolgálata alatt, olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra. hogy a szolgálat kötelékéből dbocsáttassék. Ilyen esetekben az özvegyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani és az özvegyi nyugdijat nem lehet beszüntetni akkor ha a cselekmény elkövetése óta három évnél, vagy a férj halála óta hat hónapnál hosszabb idő telt már el. 6. Ha a férj halálától számított három éven belül, már a férj halálának időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, amelynek ismeretében az özvegyi nyugdíj nem lett volna megállapítható. Ilyen esetekben az özveáyi nyugdíj beszüntetését a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki. 7. Ha az özvegy közmegbotránykoztatást okozó erkölcstelen életet él. 8. Ha az özvegy újból férjhez megy. 9. Ha az özvegy nyugdiját megváltja. 10. Ha az özvegy meghal. A jelen II. szakasz 2, 5, 6, 9, és 10 pontjaiban felsorolt esetekben az özvegyi nyugdijat véglegesen kell beszüntetni. Az 1. 4 és 7 pontok alatt említett esetekben az özvegyi nyugdíj csak időlegesen szüntetendő be és az özvegyi nyugdijat újból folyósítani lehet, azt a hónapot követő idő elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok. amely miatt az özvegyi nyugdíj beszüntettetett, a múltra nézve azonban az özvegyi nyugdijat utólag sem lehet folyósítani. A 3. pont alatt említett esetben az özvegyi nyugdijat csak a szabadságvesztés büntetés tartamára kell beszüntetni. A 8. pontot illetőleg a jelen szabályrendelet ha- tározmányai alá tartozó vármegyei alkalmazotthoz nőül ment és második férje után is már nyugdíjra igényt szerzett olyan özvegy akinek első férje után járó özvegyi nyugdija fentartatott, újabb özvegység esetében csak az egyik, mégpedig a magasabb összegű özvegyi nyugdíjra tarthat igényt. VI. VI. Az árvák neveltetési járulékáról. 44. §. A 19. §. értelmében nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban elhalt nemkülönben a nyugdíjazott állapotban elhalt nyugdij- intézeti tag minden egyes törvényes, valamint utólagos házasság által vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének a 47. §-ban meghatározott életkor eléréséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásáig, nevelési járulékra van igénye abban az esetben, ha a házasság, melyből a gyermek származott, a nyugdijin- tézeti tag tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzőleg köttetett, illetőleg ha a törvínyesités a nyugdíjjogosult alkalmazott tényleges szolgálatának ideje alatt, vagy azt megelőzőleg történt. Nevelési járulékot lehet engedélyezni a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban elhalt nyugdijintézeti tag törvényes, valamint utólagos házasság által, vagy királyi kegyelem utján törvényesített gyermekének is abban az esetben, ha az atya életét, minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben, úgy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset, vagy más hirtelen időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény következtében vesztette el, de csak akkor, ha a halált- okozó baleset, vaey rendkívüli esemény és a halál napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. A nyugdíjjogosultnak olyan gyermeke, aki csak a nyugalombahelyezés után kötött házasság által, vagy királyi kegyelem utján csak a nyugalombahelyezés után törvényesittteett, szintén tarthat igényt nevelési járulékra, de csak akkor, ha még a tényleges szolgálat alatt született. A nyugdijintézeti tagnak a bíróság által jogerősen felbontott, vagy érvénytel nnek nyilvánított házasságból származó gyermeke is bir nevelési járulékra igénnyel, tekintet nélkül arra, hogy édesanyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra, — vagy sem. Nevelési járulékra igénye van a nyugdíjjogosult azon gyermekének is, aki a házasság megszüntetésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított 10. hónapon belül születik. 45. §. A 35. §-ban felsorolt eseteken kívül nevelési járulékra igényt nem tarthat: a) Az a gyermek, aki nem magyar állampolgár; b) Az a gyermek, akit a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadság- vesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak, vagy szolgála nak elvesztése mint törvényszerint következő hatály van egybekötve ; c) A végkielégitett s újabb alkalmazást nem nyert tisztviselőnek, vagy szolgának gyermeke még akkor sem, ha a végkielégitettnek beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta. A tisztviselő és szolga által örökbe fogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra viszont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, vagy szolgának gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg. 46. §. A vármegye szolgálatában volt nyugdíjjogosult minden egyes gyermekének nevelési járuléka annak az összegnek egyötödével állapittatik meg, amely összegnyi nyugdíj címén, a szabályrendelet 40. §-ának második bekezdése alapján megilleti, illetőleg ha az anya özvegyi nyugdijat nem élvezne, annak az összegnek egyötödével, mely az anyát ezen szabályrendelet előfeltételek fennforgása esetén özvegyi nyugdíj címén megilletné. Ha az özvegyi nyugdíj a 39. §. értelmében több nő között oszlik meg, a nevelési járulék megállapításánál az özvegyi nyugdíjnak a 41. §. második bekezdése alapján járó egész összeget kell alapul venni. Szülődén vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák fejenként az előző pontban egy gyermeket
