Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1914. január-december (12. évfolyam, 1-54. szám)
1914-01-01 / 1. szám
— 10 megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatnak igényt, ha azok száma kettőnél nem több, egyébként csakis az apátián gyermeket megillető neveltetési járulékra tarthatnak igényt. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekinteni, akiknek anyja azon okot kivéve, hogy férje a jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdiját bármely okból elvesztette. — Ha nevelési járulék élvezetében álló atyátlan árvák időközben szülőtlen, vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat, az eddig élvezett nevelési járulék kétszeresére kell felemelni. Ha megszűnik azaz ok, amely miatt az illető árvák szülőtlen árváknak voltak tekintendők, a nevelési járulékot ismét az egyszeres összegre kell leszállítani. 47. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők, törvény- hatósági utbiztosok és laktanya-felügyelő gyermekeinél 24 éves koruk betöltéséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek, szolgák és utkaparók gyermekeinél 16. éves koruk betöltéséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. Az altisztek, szolgák és utkaparók olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménynyel még 16- ik életévének betöltése után is folytatja, a törvényhatósági bizottság a nevelési járulékot a tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek 24. éves életkorának betöltéséig meghagyhatja, illetőleg újból folyósíthatja, sőt az említett esetben nevelési járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére, aki 16-ik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. Arra vonatkozólag, hogy a fenti határozmány alapján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a nevelési járulékot meghagyni, újból folyósítani, vagy engedélyezni, a minisztérium által az 1912. évi LXI. t.-c. 68. §-a alapján kibocsátandó rendelete irányadó. Ezen szakasz második bekezdésében említett esetben a nevelési járulék nem havi előzetes, hanem a tanulmányoknak kiváló eredménynyel való folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi, vagy egészévi utólagos részletekben kell fizetni. A nevelési járulékot atyátlan árváknál az anya kezeihez kell folyósítani, abban az esetben, ha az anya özvegyi nyugdijat is élvez. — Minden más esetben a nevelési járulékot a gyermekek gyámjának, vagy gondnokának kezeihez kell folyósítani. 48 §. A már folyósított nevelési járulékot be kell szüntetni a következő esetekben: 1) Ha az árva magyar állampolgárságát elveszti; 2) Ha az árvát a bíróság jogerős Ítélettel hivatal- vesztésre Ítéli, vagy ha az árvát a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítéli el jogerősen szabadság- vesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak, vagy szolgálat elvesztése mint törvényszerint következő hatály van egybekötve ; 3) Ha az árva a 48. §-ban meghatározott életkort eléri ; 4) Ha az árvát a 48. §-ban meghatározott életkor betöltése előtt nagykorusitják; 5) Ha az árva olyan ellátásban részesül, amely az 50. §. értelmében a nevelési járulék beszüntetését vonja maga után ; 6) Ha az árva közmegbotránykozást okozó erkölcstelen életet él ; 7) Ha a fiárva megnősül, vagy ha a leányárva férjhez megy; 8) Ha az árvát a bíróság jogerős ítélettel szabadságvesztés büntetésre Ítéli a hivatalvesztés kimondása nélkül; 9) Ha az árva a felsőbb hatóság engedélye nélkül állandóan a Magyar Szentkorona országainak, a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, illetőleg Boszniának és Hercegovinának határain kívül tartózkodik; 10) Ha az árva meghal. A jelen szakasz 2., 3., 4., 7. és 8. pontjaiban felsorolt esetekben a nevelési járulékot véglegesen kell beszüntetni. Az 1. és 6. pontok alatt említett esetekben a nevelési járulék csak időlegesen szüntetendő be, s a nevelési járulékot újból folyósítani lehet, azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt azaz ok, amely miatt a nevelési járulék beszüntettetek a múltra nézve azonban a nevelési járulékot utólag nem lehet folyósítani. A 7. pont alatt említett esetben a 49. §-nak határozmányai nyernek alkalmazást. 49. §. Úgy az atyátlan, vagy anyátlan, mint szülőtlen árvát ellátottnak kell tekinteni a következő esetekben: 1) Ha az árva a közszolgálat bármely ágában vagy a magánszolgálatban pénzbeli, vagy természetbeni javadalmazUssal egybekötött alkalmazást nyer, de csak abban az esetben, ha annak a pénzbeli javadalmazásnak az értéke az évi 600 koronát, illetőleg, ha a nevelési járulék évi 600 koronánál nagyobb, a nevelési járuléknak az összegét eléri, vagy meghaladja. 2) Ha az árva kolostorba, vagy zárdába ünnepélyes fogadalmat tett szerzetesül, vagy ünnepélyes fogadalmat tett apácául belép. 3) Hla az árva nyilvános polgári tanintézetben, katonai tanintézetben, vagy bármilyen ellátási, vagy nevelő intézetben olyan ingyenes helyre helyeztetik el, amelynek értéke az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja. 4) Ha az árva olyan alapítvány élvezetébe jut, vagy olyan alapítványi helyre helyeztetik el, amelynek az értéke az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja. 5) Ha az árva olyan iskolai, vagy tanulmányi ösztöndíj élvezetébe jut, amelynek az összege az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja. 6) Ha az árva kereskedelmi, ipari, vagy más vállalatnál, illetőleg iparosnál vagy művésznél növendék, tanonc, vagy inas minőségben alkalmazást nyer, de csak abban az esetben, ha az árvának összes fenntartási szükségleteit a munkaadó fedezi ellenszolgáltatás nélkül. 7) Ha az árva önná ló ipari, vagy más foglalkozást folytat, de csak abban az esetben, ha az ebből a foglalkozásból eredő jövödelem az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja. 8) Ha az árva a hadsereghez, a haditengerészethez vagy a honvédséghez havidij, vagy zsold élvezete mellett tényleges szolgálatba belép, de csak abban az esetben, ha illetményeinek egy évre eső összege az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja.
