Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1912. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-01 / 31. szám
277 — törvényhatóságnak, Budapest székesfővárosnak, Fiume királyi kormányzójának.) Az 1912. évi VIII, t.-cz. 13. §-a felhatalmazza a m. kir. kereskedelemügyi és a m. kir. földmivelésügyi minisztert, hogy a vizitársula- toknál (öblezeteknél) és a m. kir. földmivelésügyi tárcza keretében házi kezelésben végzett munkálatoknál alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításának ügyét az 1907. XIX. t.-cz. hatálya alól kiemelve, annak szabályaitól eltéröleg ideiglenesen rendeletben szabályozzák. E felhatalmazásnál fogva az 1884.'XIV. tcz. 1885. XXIII. tcz. és 1900. XXX. tcz. alapján működő vizitársulatoknál (öblözeteknél) és a m. kir. földmivelésügyi miniszteri tárcza keretében házi kezelésben végzett vizimunkálatoknál alkalmazottak betegség esetén való segélyezése és baleset esetére való biztosítása tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem. I. Fejezet. Betegsegélyezés. — I. §. Az 1907. XIX. tcz. 1. §-ában felsorolt alkalmazottak közül azok, akik akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegitőképen, vagy átmenetileg évi 2400 koronát meg nem haladó fizetéssel vagy napi 8 koronát meg nem haladó bérrel 1. vizitársulatoknál (öblözeteknél) a rendes kezelésnél vagy üzemnél, valamint a házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunkálatoknál (föld- kiemelési, földmozgósitási, töltésépítési, kotrási, rőzsehányási és egyéb ily munkálatok), 2. a m. kir. földmivelésügyi tárcza keretében házi kezelésben végzett és a szorosan vett építkezések körébe nem tartozó vizimunkálatoknál (földkiemelési, földmozgósitási, töltés- építési, kotrási, rozsé-, kőhányási és egyéb ily munkálatok), ideértve a m. kir. földmivelésügyi minisztérium hatósága alatt álló hivatalok vezetésével közérdekből, egyesek vagy érdekeltségek terhére házi kezelésben végzett e nemű munkálatokat is, vannak alkalmazva, nem esnek az 1907. XIX. tcz.-ben betegség esetére előirt biztosítás hatálya alá, hanem tartoznak a vizitársulatok (öblözetek), illetőleg munkáltató (munkavezető) hivatalok ezeknek az alkalmazottaknak, valamint a velük — alkalmaztatásuk helyén — egy háztartásban élő és keresettel nem biró családtagjaiknak betegség esetén nemre, korra és a honpolgárságra való tekintet nélkül az e rendeletben megszabott segélyeket nyújtani. A segélynyújtás fejében a vizitársulatok (öblözetek) és munkáltató (munkavezető) hivatalok és fentebb megjelölt alkalmazottak fizetéséből, illetőleg béréből semmit sem vonhatnak le. 2. §. A vizitársulatok (öblözetek), illetőleg a munkáltató (munkavezető) hivatalok az 1. §-ban felsorolt alkalmazottaknak és az alább megjelölt esetekben családtagjaiknak is betegség esetén a következő segélyeket kötelesek nyújtani: 1. Ingyen orvosi gyógykezelést a betegség tartama alatt egyfolytában húsz hétig, szülés esetén ugyancsak ingyen a szükséges szülési támogatás és gyógykezelést; 2. gyógyszereket fürdőket, gyógyvizeket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket (szemüveg, mankó, sérvkötő, müláb) húsz héten át szintén ingyen; 3. táppénzt abban az esetben, ha a betegség keresetképtelenséggel jár és 3 napnál tovább tart, a megbetegedés első napjától számitva a keresetképtelenség tartamára, legfeljebb azonban húsz héten át; a táppénz az illető alkalmazott fizetése egy napra eső részének, illetőleg napi bérének fele összegét képezi, szak- mánymunkásnál pedig annak az összegnek felét, amely egy napi átlagos keresményének felel meg; 4 gyermekágy esetében gyermekágyi segélyt a 3. pont szerinti táppénzzel egyenlő összegben, a lebetegedés első napjától kezdve hat hétig ; 5. az alkalmazottak — alkalmaztatásának helyén — egy háztartásban élő és keresettel nem biró családtagok részére ingyen orvosi gyógykezelést, gyógyszereket és a szükséges gyógyászati segédeszközöket húsz hétig, ezen felül szülés esetében a szükséges szülészeti támogatást és gyógykezelést; 6. az alkalmazott elhalálozása esetében temetkezési segélyt és pedig oly összegben, amely az alkalmazott fizetése egy napra eső részének, illetőleg napi bérének, szakmánymunkásnál pedig egy na'pra eső átlagos keresményének húszszorosát teszi ki. A 3, 4. és 6. pontokban megszabott segélyek összege megállapításánál a fizetésbe nem számítható be a lakpénz, utiátalány pót- dij és hasonló illetmények, valamint a természetben nyújtott járandóságok értéke. Az e szakaszban megszabott segélyeket az arra jogosultaknak a vizitársulatok (öblözetek), illetőleg a munkáltató (munkavezető) hivatalok pénztára szolgáltatja ki. 3. §. Annak az alkalmazottnak, aki az érvényben levő szolgálati szabályzatok rendelkezéseinél fogva más okból betegség esetén is megkapja fizetését vagy bérét, táppénz vagy gyermekágyi segély nem jár arra az időre, amig fizetése vagy bére élvezetében marad. Nem állandóan alkalmazott nő gyermekágyi