Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-03-09 / 10. szám

— 79 —

h) hu a nyugdijaztatott egyén valamely bűntény, vagy vétség miatt szabadságvesztéssel hun- féftétik és pedig a szabadság büntetés tartamára.

30. §.

A nyugdíjalapra való igény végleg megszűnik:

a) ha valaki fegyelmi utón hivatalvesztéjsre Ítéltetett, vagy ha a szolgaszemélyzet tagja büntetésképen a szolgálat kötelékéből elbocsáftatott •

b) ha valaki állomásáról lemondott, ide nem értve természetesen a tisztujitás előtti tömeges általános lemondást.

Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tiszt- ujitáskor mágiát kijelöltetni nem óhajtja.

31. §.

A nyugdíjazott egyének nyugdija végleg megszűnik :

a) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik;

b) ha az illető a megye szolgálatában rendszé- r esi tett állomásra ismét alkalmaztatok;

c) ha valamely bűntett, vagy vétség miatt jog- tms ítélettel hivatalvesztésre Ítéltetik.

V. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása.

32. §.

Ha az ellátás feltételeiül a 19. §-ban megszabott körülmények előbb állanak be, az esetben, ha / az ellátásra igényt tartó egyének 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnak, úgy a legutóbb élvezett fizetés egy évi összegét, ha pedig 5 évet meghaladó szolgálati idővel bírnak, úgy a legutóbb élvezett fizetésük két évi összegét kapják egyszer és mindenkorra végkielégítésül.

33. §.

Ha valaki az előző szakaszban említett körülmények folytán végkielégítést nyervén, későbben ismét megyei szolgálatban, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak azon esetben számittatik be leendő ellátásra, ha a végkielégítésül nyert összeget az alapba befizette, különben csak az uj szolgálat Ideje szolgálván leende) ellátásra zsinórmértékül.

VI. Az özvegyek ellátásáról.

34. §.

A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges .szolgálata idején, vagy még az előtt törvényesen

egybe kelt, de halála napját közvetlenül megelőzőleg legalább egy éven át törvényes házasságban együtt élt.

35. §.

Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll:

. a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett;

b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de már 60-ik évét túlhaladta, kivéve, ha az ily házasságból törvényes gyermek maradt hátra.

36. §.

Ha a férj elhunytakor 10 évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel hírt, özvegye ellátásban részesittetik.

37. §.

Az özvegyet ellátási összegként 'azon összeg fele illeti meg, meíy férjét az elhalálozás alkalmával illette volna.

38. S.

Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évig még nem terjedt, de az öt évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje íáltal befizetett nyugdijjárulékokat kamat nélkül, de ellátásban nem részesül, különben befizetései a nyugdíjalap javára esnek.

39. §.

Az özvegyi ellátás életfogytiglan terjed, megszűnik azonban:

I. Véglegesen:

a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik;

b) ha valamely bűntett vagy vétség miatt jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéltetik;

c) ha erkölcstelen ''életet él.

II. Ideiglenesen:

a) ha az özvegy valamély bűntény vagy vétség miatt szabadságbüntetésre Ítéltetik, a szabadságbüntetés kiállásának tartamára;

b) ba ismét férjhez megy, ezen házassága tartamára, azonban újból feléled az özvegyi Ellátásra való jogigénye ezen űjabb házasságának megszűnése napján. Ha az özvegyet utóbbi házasságából folyólag is özvegyi ellátás illetné meg, úgy a törvényhatósági nyugdíjalapból csak a magasabb ösz- szégü ellátást, illetve csak a többletet igényelheti.