Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-03-09 / 10. szám

— 80

40. §.

Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos {állomást nyerne, vagy lérje elhunytékor is már ilyenbe volna, akkor az özvegyi ellátásnak csak azon többlete jár, mely az Özvegy rendszeres fizetését felülmúlja.

VII. Az árvák neveltetési pótlékáról.

41. §•

A vármegye szolgálatában volt nyugdijképes vagy nyugdíjas állapotban elhunytak törvényes kiskorú (gyermekéi neveltetési pótlékban részesíthetnek.

42. §.

A vármegye szolgálatában volt nyugdijjogo- sultakniak hátrahagyott kiskorú törvényes gyermekei '18 éves életkoruk befej ezt éig évi neveltetési pótlékban részesftt etnek és pedig:

a) ha az anya életben van, minden gyermek az atya által kiérdemelt nyugdíjnak 10 százalékával, úgy azonban, hogy az özvegy ellátása ezen neveltetési pótlékkal együtt az apa által kiérdemelt egy évi nyugdijösszegét felül nem haladhatja;

b) mindkét szülő elhalálozása esetében az apa által kiérdemelt 20 százalékával, mely neveltetési pótlék azonban az alapul szolgáló nyugdijriáj nagyobb nem lehet.

Fiú gyermekeknek, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják s a körülményt igazolják, neveltetési pótlék 22 eves korukig, ha ja tanulást abban nem hagyják és tanulmányaikban jó előmenetelt igazolják, kiadatik.

43. §.

Ezen neveltetési pótlék az anyának, ennek nem létében a törvényes gyámnak, esetleg a gondnoknak adatnak ki.

Ha az özvegytől a 39. §. értelmében újabb férjhez menetele esetének kivételével az ellátás el- Vonatik, az árvák a neveltetési pótléknak azon mérvében részesíthetnek, mintha mindkét szülő meghalt volna.

44. §.

A 42. ;§. értelmében a neveltetési pótlék az árváknak bezárólag 18, illetve 22 éves körükig jár, de előbb is megszűnik és pedig: I.

I. Véglegesen:

a) ha a leány férjhez megy;

b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik;

c) ha valamely bűntett, vagy vétség miatt jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéltetik.

II. Ideiglenesen:

a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára, vagy

b) ha az árva valamely bűntény, vagy vétség miatt szabadságbüntefésre ítéltetik, a szaßadsäg- Duntetés tartam ara.

VIII. A nyugdíjintézmény életbe lépte.

45. §.

A nyugdíjalap létrehozása 1887. évi január hó 1-től veszi kezdetét.

IX. Átmeneti intézkedések.

46. §.

Ha a nyugdíjalap felhasználható jövedelmei a kiadásokat nem fedeznék, a vármegye közönsége felsőbb jóváhagyás mellett a mutatkozó hiány fedezéséről saját hatáskörében gondoskodik.

X. A nyugdíjintézmény feloszlása.

47. §.

A nyugdíjalap a vármegye tulajdonát képezi s ha annak szüksége bármely, körülmény folytán megszűnnék, a szolgaszemélyzet nyugdíjalapjából ezen alapra átruházott 47766 korona 42 fillér a vármegyei nemesi pénztárban kezelt francia sarc- alapnak visszaadatik s a nyugdíjintézmény megszüntetése és a nyugdíjalapnak, mely célra való fordítása iránt belügyminiszteri jóváhagyás mellett a törvényhatósági bizottság határoz.

Ezen véghatározat ekként kiigazított szabály- rendelettel együtt a várm. Hivatalos Lap I. rovatába közzéteendő és jogerőre emelkedés után felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő lesz.

Miről a m. kir. belügyminiszter ur a módosított szabályrendelet 4 példánya kapcsán felterr jesztésileg, a várm. alispánja, és a várm. Hivatalos Lap szerkesztősége értesittetnek.

Jegyezte és kiadta:

Kiss Emil, I. o. aljegyző.

KIVONAT

3326—1911. szám.

Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1911. évi február hó 20-án és folytatva tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből.

TÁRGY.

Egerváry Miklós szombathelyi lakosnak ké-. reime a szombathelyi Szily szobor kerítésére és