Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-23 / 8. szám

— 63 nali órák alkalmasak, amikor még a lerázott bogár dermetólt s iel nem röpülhet. A cserebogarat minden akar magánosok, akár többed magával álló fáról le kell szedni. Alacsonyabb fáról egyszerűen leráz­ható, magasabbról pedig akként szedhető a cse­rebogár, hogy a munkás hosszunyelü horoggal a fa ágait egyenként megrázogatja, vagy a fiatalabb munkás a fára felmászva rázogatja meg az egyes galyakat. A lerázott cserebogarat a munkás szé­les szájú, vízzel félig telt nagyobb edénybe szedi s onnan megfelelő nagy kádba, hordóba vagy zsákba tölti. Az úgy összeszedett cserebogár lefor­rázandó, illetve a zsákban levő összezúzandó. Az elpusztított cserebogár trágyának, vagy Tarom fi- eleségnek használható el. Az előbbi esetben a cserebogarat sok földdel és mésszel kell összeke­verni és földdel úgy letakarni, hogy ez által a rothadó cserebogarak bűze elfojtassék. A ba- romfieleségnek használt cserebogár napon, vagy kenyérsütő kemencében megszáritva, száraz és szellős helyen tartva, ősszel és télen a barom fi- eleséghez hozzákeverhető. Élő cserebogarat, va­lamint pajorjait (cserebogár lárva, pata, szántás- kukjac) sertéssel feletetni nem tanácsos, mert az ezekben élő bélkaparó féreg) Oigantorhynekus Gi­gas O. vagy ‘Echiinorhynehus Gigas G.) a sertésre nézve veszedelmes 'és elhullását okozhatja. 10. A gazda közön séget figyelmeztetni kell, hogy a kö­telező cserebogár irtásnak kiegészítő részét ké­pezi a pájorirtás, amely abból áll, hogy a talaj- szántáskör, mélyebb ásáskor, vagy kapálásakor a felszínre kerülő pajort a munkás megsemmisíti). Minthogy a szántás nem egyszerre történik, a pa­jor irtását ellenőrizni nem tehet, 'éppen ezért, amikór a szántások ideje elérkezik, a helyi hatóságok1 a gazdaközönséget a pajor pusztítá­sára állandóan figyelmeztessék. 11. A vármegyék­ben az alispán, törvényhatósági joggal felruhá­zott városokban a tanács köteles minden év októ­ber 'havának 31-ig bejelenteni (9679/1899. számú körrendelet 10. §.), hogy a törvényhatóság terü­letén a) előfordult-e a hernyó, vértetü, vagy cserebogár, ha igen, b) miként végeztetett az irtás, c) hány személy lett hatóságilag közvetlen az ir­tásra, d) hány ítéltetett el kihágás miatt, e) köte­lességmulasztás miatt indittatott-e fegyelmi eljá­rás valamely tisztviselő, vagy hatósági közeg el­len ? A hernyóirtást és cserebogár szedést szak- kjözeg e inline 1 ellenőriztetni fogom s ha tudomá­somra jutna, hogy valahol az irtás meg nem történt volna, a mulasztó tisztviselő, vagy hatósági közeg ellen a legszigorúbb megtorló intézkedéseket fo­gom megtenni. Végül elvárom, 'hogy a hatóság tagjai az ily irányban megfelelően eljáró m. klir. csendőrség részéről a hernyó, vértetü és cserebo­gár irtásának elmulasztása, vagy hanyagul teljesí­tés e miatt tett jelentések alapján a mulasztók el­len szükséges megtorló intézkedések megtételé-, ről kötelességükhöz híven gondoskodjanak. Bu­dapest, 1911. január 25. A miniszter helyett: Bar- tókiy s. k., (államtitkár. 2848—1911. szám. Határidő: március 31. "Valamennyi 'járási 'főszolgabíró "és polgármes­ter urna*''. (Külön mellékletként is csatoltatik.) Ezen miniszteri Rend. közlése mellett ismétel­ten felhívom Telk1. urak figyelmét az 1909. évi Vár­megyei Hív. Lap 87-ik lapján leközölt rendeletre, melynek alapján jelentéseiket fenti határidőig ok­vetlenül bevárom. Szombathely, 1911. évi február hó 9. Herbst Géza s. k., alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő / rendeletek, értesítések és más közlemények. körállatorvos elöljárói minőségét megállapította ugyan, azonban az 1896. XXVI. t.-cz. 26. §-a képviselőtestü­leti tagnak vagy elöljárónak a közgyűlési tárgyalások­ban való részvétele vagy szavazatjoga felett való dön­tést a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe utal­ván, az elöljárói minőség kérdésében sem kívánok többé állást foglalni. Anélkül tehát, hogy e kérdés ér­demére nézve magam részéről nyilatkozni szándékoz­nám, annál a fontosságnál fogva, amelylyel a községi Tárgy,/ Községi és körállatorvosok községi elől- / járósági tagsága. ^ 50870—IV. a. 1910. B. M. számú körrendelet. A községi és körállatorvosok községi előljáróságiftagsága. (Valamennyi vármegye törvényhatóságnak). Több Ízben vált vitássá, vájjon a községi és körállatorvos tagja-e a községi elöljáróságnak és mint ilyen bir-e a képviselő- testület üléseiben szavazati joggal ? Egyik hivatali elő­döm 78600—892. számú rendeletében a községi és

Next

/
Thumbnails
Contents