Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-01 / 22. szám

235 — 5hogy; teljesen németajkú vidéken vonul keresztül és egy az ott működni fogó magyar vasúti sze­mélyzet, mind megannyi őrszeme terjesztője lesz a magyarságnak, elegendő ok volna, hogy a vár­megye részéről teljes méltánylásban részesüljön, Oly nagyfontosságu körülmény ez, mely mellett még azon nagy érdekek is előfordulnak, melyek ezen vasútvonalhoz fűződnek. Összekötné a népes és gazdag Lapincsvölgyet Szentgotthárddal, a magyarság ezen határszél: védőárával. Az egész vidék jelentékeny kereske­delmi' forgalmát, mely eddig csaknem kizárólag Ste'erországban nyert lebonyolítást, teljesen át terelné hozzánk. A Lapincs folyó vizerejének ki­használásával ezernyi munkáskéz, mely eddig a szomszéd Ste:erben volt lekötve, nyerne itthon foglalkozást a tervezett gyárakban, de a mai meglevő szentgotthárdi gyárakban és különösen a szentgotthárdi m. .kir. dohánygyárban, melynek ki­bővítése azonnal foganatba vétetnék és eddigi munkások száma 800-ról 2000-re emelkednék. Vasútvonalam csak egy láncszeme lenne an­nak a nagy és hatalmas vonalnak, mely Bécs-as- pangi vasút kiépítésével a Lapincs völgyön ke­resztül vezetne Szentgotthárdon át Muraszom­batba és pnnan Csáktornyán át Zágrábon keresztül Fiumébe, felölelve .magába az egész nyugatmagyar- országi határszéli forgalmat és magába szívná a Saver kelet’ forgalom nagy részét. Azt teszem ezen nagyfontosságu körülmények a tervezett lapmcsvölgyi vasút köz- és vármegye érdekű voltát, közgazdaság;, valamint kereske- delnr szempontból való jogosultságát, minden két- íségen felül helyezik. Ezen véghatározat a vármegye hivatalos lap­jában közzé teendő azzal, hogy ellene megjelené­sének 8-iik napjától számított 15 napon belül a vár­megye alispánjához benyújtandó és a m. kir. keres­kedelemügyi miniszter úrhoz intézendő felebbe- zésnek van helye. Közzététel után ezen véghatározat netáni fe- lebbezésekkel együtt felsőbb jóváhagyás végett az 1888. évi JV. t.-c. 7. §. (alapján a m. kir, kereskede­lemügyi miniszter úrhoz felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja, a vármegyei hi­vatalos lap szerkesztője és dr. Varga Gábor ügy­véd, a h. é. vasút engedélyese Szentgotthárdon ér- tesittetik. Jegyezte és kiadta: Dr. Radő Gyula s. k.^főjegyző. KIVONAT Vaö vármegye tör vény hatósági bizottságának Szom­bathelyen, 1911. évi május hó 15-én és folyhatva tartott évnegyedes, rendes közgyűlése jegyző­könyvéből. 7170—1911. szám. TÁRGY. A tervezett Nagyszentmihály—városszalónaki h. é. vasút végrehajtó bizottságának segély iránti kérelme tárgyában hozott 3941 — 1910. sz. törvény- hatósági véghatározátban a segélyezéshez kötött feltételeket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 4584—1911. al'spáni szám alatt iktatott 86758 I. B. 1910. számú rendeletével módosítani kívánja: VÉGHATÁROZAT. A törvényhatósági bizottság a m. kir. kereske­delemügyi miniszter ur 86758—1910. sz. rendele­tének megfelelően a 3941—1910. sz. véghatározatát módosítja, a következőket határozza: A törvényhatósági bizottság a vármegyei vas­úti bizottság és állandó választmány véleményéhez képest a tervezett Nagyszentmihály—városszaló- naki h. é. vasutat az 1888. évi IV. t.-c. 7. §-a ér­telmében egyszersmindenkorra befizetendő tőke ossz egge 1 se g é ly ezt. A segélyt, a vasútnak a vármegyét érintő vo­nalának minden egyes tényleg megépitendő ki- lométerje után 4000 (Négyezer) kor.-ban állapítja meg (a bemutatott terv szerint 10 Km. á 4000 kor. egyenlő 40,000 korona), amelynek erejéig törzs- részvényeket jegyez a [következő feltételek mellett: 1. Az összeg a megépített vasút mütanrendőri bejjárásának befejezte után lesz minden kamat nél­kül folyósítva. 2. A felépítendő vasút igazgatóságába a vár­megye képviseletének hely adandó. 3. A vasút mindaddig, amig a törzsrészvények nem kamatoznák, köteles a vármegyei utakhoz, műtárgyakhoz és épitkezésekhiez szükséges min­den anyagot önköltségen száfütáni; ezen kötele­zettség a :h. é. vasutakat csak az esetben terheli, ha az üzemvitelt a szóban forgó vonalon nem a m. k;r. államvasutak fogják ellátni. Amennyiben az üzemvitelt a m. kir. állam­vasutak látnák el, úgy a szóban forgó rendeltetés­sel b:ró szállitmányokra, nevezetesen terméskő, kavics, (törtkő, zúzottkő) és tégla küldeményekre a segélyezésben részesülő helyiérdekű vasút vona­lain, teljes kocsirakományokban való1 szállítás ese­tére k’lométer és 100 kilogrammonként 0.28 fill, egységtétel számítható, megjegyezvén, hogy az ezen alapon előálló összeghez a helyiérdekű vasút vonala utáni a (m. kir. államvasutak jés a kezelésében levő helyiérdekű vasút állomásaival való forgalom­ban 100 kilogrammonként 3 fillér, egyéb forgal­makban pedig 6 fillér kezelési illeték és az eset­leges szállítási adó hozzáadandó lesz. A megszavazott segélyösszeget a törvényható­sági bizottság hosszabb lejáratú törlesztéses köl­csönnel fedezi olykép, hogy a kamat és tőke tör­lesztés a 3936—1910. számú véghatározattal meg­szavazott vármegyei vasúti pótadó alapból fe­dezendő. Ezen véghatározat érvénye felsőbb jóváha­gyástól számított 3 évig terjed, illetve a megszava­zott segély* csak az esetben fizettetik ki, ha a

Next

/
Thumbnails
Contents