Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-04 / 18. szám
193 — Szép'rás. Jól olvasható és folyékony német és latm fo- ‘ lyjójriás. B. Katonai főreáliskola. Bevezetés. A máhfiiseh-weisskircheni katonai főreáliskolában a magyar, horvát, cseh és lengyel nyelv is tanittatik. A szabadkézi rajz nem ké_pezi ugyan a "felvételi vizsga tárgyát, kívánatos azonban, hogy a pályázó ezen ^árgyból is megfelelő előismeretekkel bírjon, mert' ez további előmenetelét előmozdítja. Lásd a végmegjegyzést. I. Évfolyam. Német nyelv. Az alak- és mondattan alapos ismerete, helyesírás és az írásjelek helyes használata. Helyes, érthető olvasás. Képesség, rövid elbeszélések és leírások Írásbeli megszerkesztése. Földrajz. A mathematikai és physikai földrajz alapfogalmainak ismerete oly terjedelemben, mint az a középiskola alsó osztályai számára elő van irva. Az öt világrész földrajza, fekvésük és körvonalaik szerint, hegyrajzi, vízrajzi, néprajzi és helyrajzi tekintetben. Ausztria és Magyarország physikai és politikai földrajzának ismerete. Történelem. Az ó-kor, közép-kor és uj-kor legfontosabb alakjainak és eseményeinek ismerete. Ausztria és Magyarország története főbb mozzanatainak alaposabb ismerete. Természetrajz. Az lállat-, növény- és ásványvilág fontosabb alakjainak és rendszerbe foglalásuk alapját képező fontosabb megkülönböztető tulajdonságaiknak ismerete. Természettan és vegytan. A testek (általános tulajdonságai. A nehézkedés és tcmecserők tana. A testek mozgásának, továbbá a hőtan, delejesség, és villamosság, erőmütan, hangtan és fémtan alapfogalmai. A legfőbb természettani, vegytani alaptörvények, valamint a gyakorlati életre fontos elemek és szervetlen vegyi összetételük ismerete. Számtan és betüszámtan. A katonai alreáüskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül: a számok oszthatósága; a _polynőni ok tényezőkre való bontásának legegyszerűbb esetei ; legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes. Számolás általános törtszámokkal. Egyes több ismeretlennel bíró elsőfokú egyenletek megoldása. Az arányok és arányiatok tana általános számokkal s azok alkalmazása. Mértan és mértani rajz. A katonai alreáliiskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül a stereometria elemei: egyenesek és síkok kölcsönös helyzete, a testszöglet. Testek és térfogatuk meghatározása. (Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és a szabályos testek.) A kúpszeletek szerkesztése és tulajdonságai. Megfelelő jártasság a rajzeszközök használatában egyszerű szerkesztési feladatok megoldásánál. Francia nyelv. Szó- és olvasástan. Az összes beszédrészek' ..alapelemei. Az avoir és etre igék, dalamint a rendes igeragozásnak fő idői. Azon pályázók, k;k e nyelvet tantervszerüleg nem tanulták, enyhébb megítélés alá esnek. Szép'rás. Jól olvasható, tetszetős és folyékony német és és látin folyóírás. II. Évfolyam. Német nyelv. A sző- és mondattan, valamint a helyesírás alapos ismerete. Helyes, érthető olvasás; az olvas- mánvnak egyéni előadása. Gyakorlottság egyszeriül elbeszéléseknek és leírásoknak írásbeli visszaadásában. » Földrajz. A) Általános földiisme (physikai földrajz). 1. A föld. 2. A légkör: a) hőmérsék, b) légmozgás, c) nedvesség, d) égalj. 3. A vizréteg: a) világtenger, b) szárazföldi vizek. 4. A földkéreg: a) alkatrésze', b) változatai, c) belső és d) külső alkotása. 5. Növény- és állatvilág. B) Általános politikai földrajz: 1. Az ember művelődése. 2. Az állam. 3. Idegen földrészek föld;sméje, az európaiak által alapított államok és gyarmatok különös méltatásával. Történelem. Az ó-kor, nevezetesen a rómaiak és görögök történetének ismerete, különös tekintettel az ok- nyomozó összefüggésre és a művelődéstörténeti mozzanatokra. Természetrajz. A növényvilág csoportjainak ismerete természetes rendjük szerint, külső s ahol szükséges belső alkotásuk alapján, valammt a növények élet- nyiilyánulása általában. A fontosabb növénycsaládok jellemzése. A kryptogamok (alkotás, szaporodás, ismertebb fajaik). A hazai koniférák leírása. Az egyszikű és kétszikű növények legfontosabb családjai, ismert példákkal megvilágítva, különös tekintettel ’hasznos és káros voltukra. Természettan. Mint az 1. évfolyamban. Vegytan. Az általános vegytan fontosabb fogalmainak, elméleti tan- és tapasztalati tételeinek behatóbb ismertetése, a hydrogén, nytrogén és carbonium tulajdonságainak, előfordulásának, előállításának gyakorlati alkalmazásának pontos ismerete, valamint azoknak fontosabb összetételei. A clor, brom, jód, fluor, kén, bor, phosphor, arzén, anti- mon és végül a silisium hasonló tárgyalása. A fémek rövid általános jellemzése. Az elméleti és gyakorlati tekintetben különös figyelemreméltó fémek és fém összetételek előfordulása, előállítása, tulajdonságai és alkalmazása.
