Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)

1911-05-04 / 18. szám

— 194 Számtan. Általános számtan. Hatványok, gyökök és Io- garithmusok tana; határozatlan elsőfokú egyenle­tek két ismeretlennel, másodfokú egyenletek egy ismeretlennel és oly magasabb fokú egyenletek egy ismeretlennel, melynek másodfokuakra vissza­vezethetők; két ismeretlennel bíró másodfokú egyenletek legegyszerűbb esetei. Mértan: Sikmértan. . Az egyenesek és síkok kölcsönös helyzetének legfőbb tantételei a profilsikok esetenkénti figye­lembevételével. Ábrázoló mértan. Az ábrázoló mértannak a pontok, egyenes vo­nalak és síkokra vonatkozó alaptételei. Sík idbmok vetítése, vetített árnyékuknak a vetületi síkon való megszerkesztése. A 'kör szerkesztése beforgatása által. Az elipsis legfontosabb tulajdonságainak származtatása, a kör analog tulajdonságaiból, beforgatásával kapcso­latban. Francia nyelv. Egyszerű olvasmányok olvasása és fordítása. Az összes beszédrészek alaktanának elemei; a rendes, valanűnt a leghasználatosabb rendhagyó igék ismerete; megfelelő' szókincs. III. Évfolyam. Német nyelv. A nyelvtan és stilistika (alakzatok, szóképek, synonymák, hononymák), a próza és verstan, vala­mint a különböző költői műfajoknak ismerete főbb megjelenésük szerint. Határozott tartalmú dolgo­zatok, főkép leírások és egyszerű vázlatok a dis- positiók önálló kifejtésével. Irodaiomtörténét főbb vonásokban bezárólag Klopstock és Weilandig. Földrajz. A II. évfolyam tananyaga és ehhez Európa államai, Ausztria és Magyarország kivételével, kü­lönös tekintettel a velünk szomszédos államokra. Történelem. Mint a II. évfolyamban, ezenkívül a középkor és újkor történetének ismerete a vesztfáliai bé­kéig, a művelődéstörténeti mozzanatok különös kiemelésével, főleg tekintettel Ausztria és Magyar- országra. Természetrajz. A II. évfolyam tananyaga: ezenkívül az emberi test legfontosabb részei és a szervek működése. A gerinces állatok osztályainak, valamint a gerinc­telen állatok csoportjainak jellemzése külső és belső alkotásuk alapján. Természettan. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és a tömecserők tana. (Szilárd, cseppfolyós és lég­nemű testek erőmütána). Hőtan, hullámtan és hangtan. Vegytan. A II. évfolyam anyaga és ezenkívül szerves vegytan. A szerves vegyület fogalma, atomistikus képlet, tö mecsk éplet; tapasztalati és rationalis képletek. A kőolaj, a fontos szénhydrogének és ezeknek említésre méltó származékai, a paraffin, äthylen, és aeetylen sorozatból; glycerin, nitrogly­cerin, zsiradékok (szappan, gyertya); szénhydra- tok* szeszes erjedés; fontos cyanvegyületek; kát­rány, benzol, toluol és ezek legfontosabb szárma­zékai. Indigó, naphtalin, antracen. Fontos alkaloidok és glykosidok, illő olajok; kautsuk és guttapercha; gyantáik; fehérnyék. Számtan. Általános számtan: mint a II. évfolyamban és ezenkívül logarithmusi és exponential egyenle­tek; számtani és mértani haladványok; kamatos kamat és járadék-szám it ás. Ábrázoló mértan. Mértan: sikmértan, háromszögtan és. test­mérten. A II. évfolyam anyaga és ezenkívül: a hasáb, a gúla, a henger és a kúp szerkesztése. Ezen tes­tek síkmetszetei, hálózatai, párhuzamos megvilá­gítása, valamint kölcsönös áthatolásaiknak köny- nyebb esetei. A kúpszeletek térbeli magyarázata szerkesztése és vetítése. Legfontosabb tulajdonsá­gaiknak elemi származtatása és ezeknek alkalma­zása érintők szerkesztésére. Érintősíkok a henger- ég kupfelüíleteknél; vetített árnyékok a hasáb belső oldalán és a gúlák palástján. Francia nyelv. Mint a II. évfolyamban és ezenkívül a mon­dattan alapvonalai. C. Katonai akadémiák. Bevezetés. A katonai akadémiákban a magyar, horvát*), cseh és lengyel nyelv is tanittatik! Lásd a végmegegyezést. II. Évfolyam.**) Német nyelv. Írásbelii do'gozat valamely az általános isme­retkörből vett thémáról; munkaidő 3—4 óra. Nem német anyanyelvű pályázók ezen dolgozatot anya- nyelvükön is szerkeszthetik, kötelesek azonban azt felügyelet alatt német nyelvre lefordítani. Földrajz. Európa természettani és politikai földrajzá­nak, főkép Ausztria és Magyarország és a szomszé­dos államoknak ismerete. A többi világrészek általános ismerete, külö­nös tekintettel az európai gyarmatokra. Helyes fogalmak a csillagászati és természet­tani föíd rajzról. Történelem. Ausztria és Magyarország történetének egész történelmi fejlődésében való ismerete. Az általános világtörténelemből a többi leg­fontosabb történelmi események1 ismerete 1868-tól kezdve. Számtan.***) *) Csak az 1911—12-ik tanévtől kezdve, a fo­lyó 1910—11 -ik tanévben pedig csak akkor, ha elegendő számú akadémikus jelentkezik. **) A katonai adkadémiák valamelyik maga­sabb évfolyamába való közvetlen belépésnek helye nincsen. ***) Az arithmetíikai és algebrai műveletek, különösen pedig az egyenletek megoldásában és a logarithmusok használatában való jártoasságra, úgyszintén a geometria és a sikháJromszögtan fon­tosabb képleteinek ismeretére különös súly he­lyeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents