Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1911. január-december (9. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-04 / 18. szám
— 192 A német szó- és alaktan ismerete. A német helyesírás megfelelő ismerete. Tollbamondás. A nem német (anyanyelvű pályázóik ezen kívül a jelen Vázlat A) pontja alatt előirt mérvben anyanyelvükön ás kötelesek felvételi vizsgát tenni. Francia nyelv. ''Megfelelő szókincs rövid kérdésekre és feleletek megadására, különösen a tanteremben előforduló tárgyakra vonatkozólag. Egyszerű olvasmányok helyes és folyékony olvasása és azoknak lefordítása. .Nyelvtan. Úgy a mint az a II. évfolyamra kö- veteltetik; továbbá a szófajok Ismerete. Az avoir és etre segédiágék egyszerű és összetett idői és 1-ső konjugatiója; a 2., 3. és 4. konjugatío indi- kativusa. Földrajz. A mathematikai földrajz alapfogalmai oly terjedelemben, amelyekben azok a különböző égaljak és a földtermelés magyarázatához szükségesek. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza, hegyrajzi, vízrajzi, néprajzi és helyrajzi tekintetében. Történelem. Az ólkör története. A legfontosabb mondáknak, valamint a legkiválóbb személyek és eseményeknek ismerete főleg a görögök és rómaiak történetéből. Természetrajz. Az állatvilág természetrajza. A gerinces és gerinctelen állatok, főleg a rovarok egyes osztályai és rendjei legfontosabb ismertető jeleinek ismerete. A legnevezetesebb és legelterjedtebb állatok életmódjának, előfordulási helyeinek, hasznának és káros voltának ismerete. A növényvilág természetrajza. A legfontosabb mag és csíra növényeknek, valamint az azok rendszeres osztályozására és a legnevezetesebb növénv- tsoportok felismeréséhez szükséges alapfogalmaknak ismerete. Számtan. A II. évfolyam tananyaga. Ezenkívül: számolás korlátolt pontossággal. Rövidített számolás tizedes számokkal, különösen a rövidített osztás és szorzás. Számolás többnevü számokkal. Az arányok és arányiatok főbb tételei. Egyszerű és összetett hármas szabályu feladatok megfejtése következtetés és arányiatok alapján. Százalékszámítás (száztól) és az egyszerű kamatszámitás. Fejszámolás. A legfontosabb a mérték- és sulyrendszerből, la pénz- és érmeisméből. Mértan és mértani rajz. A mértani alaktan és sikmértan alapfogalmai. Mértani műveletek határolt egyenesekkel. A szögek1 és párhuzamos egyenesek tana. A háromszög. A háromszögek, négyszögek és Sokszögek egybevágósága. A körtan, hurok és érintők; — av körvonal osztása és a szabályos sokszögek szerkesztése. Némi gyakorlottság a rajzeszközök használatában. Szépírás. Jól olvasható német és latin folyóírás. IV. Évfolyam. Német nyelv. A) Német anyanyelvű pályázók részére: Helyes kíi|ejtiésű kifejezésteljes olvasás. A hangsúlyozás főtörvénye. Nagyobb prózai olvasmány, gondolatmeneté,nek és tagozódásának megjelölése. Az egysz'erü és összetett mondat alaktanának és mondattanának teljes ismerete. Helyesírás és Írásjelek. Elbeszéléseknek vagy rövid leírásoknak Írásbeli vísszaadáisa. Rövid tollbamondás. B) Nem német anyanyelvű pályázók részére, a német nyelv kellő ismeretének igazolása céljából: Általába^ mint a III. évfolyamra nézve, de megfelelő nagyobb követelményekkel. Nevezetesen a pályázónak képesnek kell lenni arra,h ogy valamely általa jól Ismert kisebb elbeszélést német nyelven irásbelileg is megszerkeszthessen. Az alaktan és mondattan általános ismerete, a pályázó anyanyelvében használatos mondatszerkesztéssel kapcsolatosan. A német helyesírás kielégítő ismerete. Rövid tollbamondás. Ezek a pályázók azonban az A) alatt előirt mérvben anyanyelviükön is kötelesek felvételi vizsgát tenni. I Francia nyelv. A (mindennapi iskolai életből vett kérdések és feleletek megadásához szükséges nagyobb szókincs bírása. Folyékony olvasás és egyszerűbb olvasmányok elmondása. Könnyebb fordítások német nyelvből franciára és viszont. Nyelvtan: mint a III. évfolyamra, továbbá a személyes névmás, a visszaható igék, a szenvedő alak, a föltételes mód és az 1. igeragozásban előforduló rendhagyók, végül a 2., 3. és 4. igeragozásnál leggyakrabban előforduló igék. Földrajz. A mathematikai földrajz alapfogalmai mint a III. évfolyamban. Az összes világrészek földrajza fekvésük és körvonaluk szerint hegyrajzi, vízrajzi, néprajzi és helyrajzi tekintetben. Történelem. Az 4ó-kor. közép-kor és uj-kor történelme a veszíáliai békéig; legnevezetesebb alakjainak és eseményeinek ismerete, különös tekintettel Ausztria és Magyarország történetére. Természetrajz. Mint a III. évfolyamban. T ermészettan. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és tömecserők tana. A hőtan, delejesség és villamosság legfontosabb jelenségei. Számtan és betüszámtan. _ Mint la III. évfolyamra. Ezenkívül a négy alapművelet álltalános számokkal, egy és több tagú kifejezésekkel. Egy és több tagú kifejezéseknek, valamint tizes (dekadikus) számoknak négyzetre és köbre emelése. Négyzet és köbgyökvonás tizes számokból. Mértan és mértan: rajz. A mértani alaktan és sikmértannak alapfogalmai, úgy mint a III. évfolyamban. Ehhez terület- sz,ámitás az egyenlő területű idomok tana és ezeknek iátalakitása és osztása; Pythagoras tantétele gg, a legfontosabbak a mértani idomok hasonló- I ságáról. V
