Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-12-09 / 50. szám
— 437 — E parancsolat nemzetekre is kötelező! Tiszteljed nagyjaidat, ha helyet kívánsz a népek csoportjában. Én elfogulva állok e helyen! Elfogulttá tesz a kétség, vájjon képes leszek-e e fényes gyülekezet előtt méltóan tolmácsolni Vasvármegye törvényhatóságának hódolatát, melyre történelmünk tüneményes alakja II. Rákóczi Ferencz emlékének áldozni kíván. Csak a szónoklat mestere, csak az ihletett költő lelkesültsége kísérelheti meg e feladatnak szavakkal való sikeres megoldását. De talán nincs is szükség arra, hogy keresgéljek a kifejezések ékességei között. Hiszen Rákóczi neve egymagában megdobbantja szivünket" 1 A mai napon pedig mint a nagy fejedelem ham vai hazaszállításának évfordulóján, érzem, hogy mindnyájunknak egész valóját megostromolja . a hazafias érzések tömege, buzdítva, tüzelve a haza és szabadság szeretetére. Bizonyára ez lesz Rákóczi Ferencz emlékezetének legméltóbb megünneplése ! Az emlékezetes kurucz világ fejedelmét nem a véletlenség szeszélye emelte Magyarország állami életének színpadára. Történeti események méhében fogam- zott meg azon férfiú, ki majdan az idők teljességében praedestinálva lész arra, hogy a pusztított magyarságot megmentse. Ezen események lánczolata a mohácsi vész utáni időkhöz kapcsolódik. i Magyarország trónjára 1. Ferdinánd kerül, a hatalmas Habsburg dynastiának egyik ambicziózus sarja, a félvilágot uraló spanyol királynak és német császárnak testvére. A Habsburgok akkori politikájával éppen nem egyezett, hogy a népek szabad intézmények mellett boldoguljanak. „ * Száz év elforgása alatt vérbe fulladt négy ország alkotmányos élete, szokás szerint mindenütt a megbolygatott vallási béke keretében. Programmá vált az abszolút uralkodás megteremtése bárminő eszközök árán. E programra végrehajtása alá került tehát az önálló alkotmányos Magyarország is, az egyebütt bevált eszközök segédlete mellett. Hamarosan úrrá teszi magát az önkény. Császári hadak tobzódnak várainkban, zsoldos csapatok garázdálkodnak a vidéken, mig vérpad és csaíamező gőzölög a legjbbb magyarok vérétől. Vagyonukat elkobozzák, s jutalmul adják a nemzet kínzóinak. Legdrágább kincsüket, gyermekeinket, a nemzet reményét rabszijjon hajtja országába a török, s nevel belőlük katonát sa- ját^ hazájuk ellen. Könnybe lábadt szemmel olvassuk a történet lapjain, hogy a nemzetnek ezen bibliába illő megpróbáltatása 170 esztendeig tart s azok, akik megmaradtak e szörnyű időkből mint dédunokák unokái hordozzák a jármot, melyet ükeiknek nyakába akasztottak. „Óh szegény Magyarország ! Idegen nemzetre szállott szép országod Tőled elvétetett arany szabadságod.“ így kesereg egy, ama gyászos időkből reánk maradt históriás ének. De végre a szenvedések pohara csordultig megtelt és a gondviselés kitűzte a megváltás idejét. Ha volt a csillagok számlálatlan miliárdjai között egy, mely közeledő és távolodó pályáján, növekedő és fogyó fénnyel mondott jövendőt Magyarország dicsősége felől, úgy ezen már réges-régen látott égitest bizonyosan sziporkázó ragyogással jelent meg az északkeleti látóhatáron az 1676. esztendő tavaszán. Márczius 27-én tartották keresztvízre a zemplén- megyei barsi várkastélyban I. Rákóczi Ferencz fiát: II. Rákóczi Ferenczet. Született óriási vagyon várományosaképpen, fejedelmi vérből Zrínyi Ilonától. Bölcsőjébe kapta a. titkos jelű útlevelet, minőt a gondviselés kiválasztottjai számára szokott megírni. Rövid, tömött sorok, mindegyik végén egy könyes. Befejezésül egy hosszú sor.............csupa könycseppből. Mit jelentett mindez ? Kibeszéli Rákóczi élete. Alig születék meg, már elveszti atyját; de hőslel- kü az anya és 12 éves korában mosolyogva sürgölődik Munkács vára sánczain, Karaffa süvítő- golyói között. Ez volt utolsó mosolya. A vár elesik. . .. anyját sohase látta többé. Nővérét kolostorba, magát pedig a cseh jezsuiták collegiumába kényszerítik, s ezzel véget ér gyermekkora. Ifjúsága komoly foglalkozásban telik; emellett fizikailag gyönyörűen fejlődik magas, sugár alakká. Mindenkit lebilincsel varázslatos egyénisége. Egy colle- giumbeli jezsuita igy ismerteti: „Egész valójában semmi sem középszerű, szavai, magatartása, járása, csupa méltóság, úgy, hogy minden a fejedelemre emlékeztet benne, de kevélység nélkül, mert a milyen nemes, ép oly emberséges, ámbár tekintélyét mindig megőrzi.“ Szellemileg rohamosan érik : tizennégy éves korában már a prágai egyetemet hallgatja, s egész hévvel végzi a természettani, mennyiségtani, építészeti és haditudományokba vágó tanulmányait. Tizenhat éves korában császári patens nagykoru- sitja, hogy időközben Aspremonthoz férjhez ment nővérével osztályos egyezséget köthessen. Az igy önállóvá lett, Rákóczi maga is fészekrakás után vágyódik. Első eljegyzését: a császári házzal rokon hessen-darinstadti Magdolna herczegnővel, úgy bontják fel, hogy a császár jOlaszországba küldi utazni s ezalatt arájának halálhírét költik. Midőn azután 18 éves korában nőül vette Hessen- Rheinfelsi Amália grófnőt, hazatérőben kapta meg első ízben választottjának szemrehányó levelét. Felismeri a bécsi kezet, egy újabb tapasztalattal gazdagabban vonul bájos ifjú nejével magyarországi birtokaira. Elfoglalja Sárosvármegye örökös főispáni székét, eltökélve, hogy kormányzási teendőin kívül közügyekbe avatkozni nem fog. Külsőleg is mutatni akarja a politikai élet iránti közönyét. Német plundrában jár s csakis nagyúri szórakozásoknak hódol, hogy kikerülje az ellenségei által vetett kelepczéket. Hiú kísérlet! A gondviselés által megirt útlevelet megváltoztatni, a stácziókat elkerülni Vagy másokkal helyettesíteni em lehet. Le kell azt utazni utasítás szerint. Megismerkedve a szomszédos Unghvári urodalom tulajdonosával, a nagyképzettségü Bercsényi gróffal, ennek nyílt, tüzes és férfias' egyéniségével szemben eldobja a viselt álarczot s a két rokoniélek nemcsak barátságban ölelkezik, hanem politikai czélok tekintetében is összeforr.. Tervezgetéseiket elárulják Bécsnek s a nagyúri élet előtt legördül a függöny. A szin változik. A családi fészek ki van fosztva. Feleségét, gyermekeit Bécsbe hurczolták. Nejét és idősebbik fiát csak
