Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-07-01 / 26. szám
— 275 37. §. Az állandó választmány együttesen és tekintet nélkül a megjelent tagok számára, tanácskozik, indítványokat és javaslatokat tesz. 38. §. A választmányi ülések annak törvényszerinti elnöke által a vármegyei székház helyiségébe hivandó össze, s nyilvánosan tartandók. 39. §. Az ülésekre az elnök szakértőket is meghívhat, s a tisztviselők meghívásaik esetében megjelenni és felvilágosítást adni kötelesek, de sem a meghívott tisztviselők, sem a szakértők a mennyiben nem választmányi tagok szavazattal nem bírnak. 40. §. A választmány előadói a vármegyei jegyzők, kik a tárgysorozatba felvett, vagy sürgősségüknél fogva napirendre kitűzendő ügyek előkészítése és előadása körül a vármegyei „Ügyviteli szabályzat“ 127. és következő szakaszai értelmében járnak el. 41. §. Az előterjesztett javaslatok tanácskozás alá vétetnek s azok felett a jelenlevő választmányi tagok szótöbbséggel határoznak; szavazat egyenlőség esetén az elnök szava dönt, - de a kisebbség véleménye egy tag kívánatéra mindenkor a javaslathoz csatolandó és a közgyűlésnek bemutatandó. 42. §. Azon választmányi tag, ki valamely ügyben személyesen érdekelve van, az ily ügy feletti tanácskozásban részt nem vehet s ezt az elnöknek bejelenteni köteles. 43. §. Az állandó választmány 2 alelnököt saját kebeléből választja; jegyzője a törvényhatósági főjegyző. 44. §. Jelen szervezési szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után azonnal életbelép s ezzel a 26431/886. sz. alatt alkotott további szervezési szabályrendelet a 377/884. sz. ügyviteli szabály- rendelet hatályukat vesztik. Ezen véghatározat, mely ellen 15 nap alatt felebbezésnek van helye, a vármegyei hivatalos lapban szabályszerűen közhírré teendő és annak megtörténte után a m. kir. belügyminister úrhoz a szabályrendelet négy példánya kapcsán felterjesztendő. Miről a vármegye alispánja és a vármegyei hivatalos lap szerkesztője értesittetnek Jegyezte és kiadta: Dr. Radó főjegyző. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Másolat. Magyar Tudományos akadémia 597/1908. szám. Nagyméltóságu gróf Andrássy Gyula m. kir. belügyminiszter urnák Budapest. Nagyméltóságu gróf miniszter Ur! A m. tud. akadémia folyó évi november 23-án tartott összes ülésében elfogadta illetékes szakosztályának indokolt javaslatát, mely a hazánkban szétszórt keleti kéziratok összeírását és később tudományos földolgozását, esetleg kiadását célozza és elhatározta, hogy a fontos ügy elintézésére Nagyméltóságod hathatós közreműködését kikéri. Legyen szabad az akadémia indokaiból a következőket Nagyméltóságod kegyes figyelmébe ajánlanom. A török hódoltság idejében a hazánkban élő törökök élénk részt vettek az izlám tudományos és irodalmi életében. A keleti irodalom történet több oly arab és török munkát jegyez föl, melyek itt Magyarországon írattak. Voltak a törököknek nagy könyvtáraik nemcsak Budán, hanem valószínűen egyébb helyeken is. Nem vonható kétségbe, hogy közkönyvtáraikon kívül egyesek is gyűjtöttek magán könyvtárakat. A törökök kiűzésekor sikerült marsiglinak a budai nagy könyvtár zömét a bolognai egyetem könyvtárába vinni, ahol az mai napig meg van és Báró Rósen szentpétervári tanár 1885-ben egy kimerítő tudós katalógusban leírta a régi budai keleti kéziraii kincseket. Egy másik részök németországi és egyébb könyvtárakban van szétszórva és az illető gyűjtemények katalógusaiban leírva. — Csak csekély részök maradt nálunk a Nemzeti Múzeumban. Számos jel azonban azt sejteti velünk, hogy a török időből hazánkban az eddig ismerteken kívül, nem csekély számú keleti kézi- rati codex maradt fenn, melyek hatósági könyv- és levéltárakban, valamint magánosok birtokában lappangnak. A tudomány érdekében nagyon fontos volna az ily kéziratokról tudomást szerezni, azoknak tartalmát tanulmányozni és őket lajstromba foglalni. Meglehet, hogy az általános keleti irodalom tudomány számára értékes anyagot szolgáltatnak, sőt talán épen hazai történetünkre is fontos vonatkozásokat tartalmaznak. Tárgy: Keleti nyelvű kéziratok és codexek felkutatása és összeírása.
