Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-07-01 / 26. szám
— 276 A fentiekből jelzett szempontokból akadémiánk nyelv és szép tudományi osztályának indítványára folyó évi november 23-án tartott összes ülésünk elhatározta, hogy az ily codexek nyilvántartására nézve megteszi a szükséges lépéseket. Nem kételkedünk, hogy Nagyméltóságod osztozik az akadémia azon fölfogásában, hogy az általa megpendített eszme a hazai tudomány szempontjából, már azért is nagyfontossággal bir, mert nem is tekintve a szakszerű mozzanatokat, már csak pusztán bibliógraphiai szempontból sem lehet reánk nézve mellékes dolog, hogy hazánkban szétszórt mindennemű kéziratról tudomásunk legyen és hogy azokat esetleg tágasabb bel és külföldi tudományos körök használatára ismertessük. — Minthogy az akadémiának saját hatáskörében nincsen módjában az óhajtott czél elérésére a czélravezető lépéseket közvetetlenül megtenni, bátorkodom Nagyméltóságodat a magyar tudományos akadémia nevében és megbízásából mély tisztelettel arra kérni, hogy a fejtegetett nagy cél elérését bölcs vezetése alatt álló minisztériuma hatáskörében előmozdítani kegyeskedjék, utasítva hazánk városi és megyei törvényhatóságait, hogy a területeiken akár nyilvános közgyűjteményekben, akár magánosok birtokában található keleti nyelvű kéziratokról alkalmas módon tudomást szerezzenek és Nagyméltóságodnak eljárásuk eredményéről jelentést tegyenek. — Ezen jelentések alapján azután módjában lesz Akadémiánknak, hogy a bejelentett kéziratokat hivatott szakférfiakkal megvizsgáltassa és esetleg az egyetemes irodalomtörténet számára oly módon feldolgoztassa, hogy munkánk a külföldi szakkörök részére is használható legyen. Fogadja Nagyméltóságod kitűnő tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1908. december 1. — Berzeniczy Albert, s. k. elnök. A másolat hiteléül: Bálint Ferenc s. k. irodatiszt. Másolat. 149.041/1908. III. B. M. számú körrendelet. A nyilvános közgyűjteményekben és közlevéltárakban, valamint a magánosok birtokában található keleti nyelvű kéziratok és codexek felkutatása és összeírása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az iránt keresett meg, hogy a nyilvános közgyűjteményekben és közlevéltárakban valamint a magánosok birtokában található keleti nyelvű kéziratok és codexek felkutatása és összeírása érdekében a törvény- hatóságokat megfelelő közreműködésre hívjam fel. — Minthogy az akadémia azon elhatározásával, hogy a hazánkban szétszórt keleti kéziratokat és codexeket összeiratja tudományosan feldolgoztatja, esetleg kiadja, nemcsak az általános keleti irodalom tudomány számára kíván értékes anyagot szolgáltatni, hanem esetleg épen hazai történelmünkre is fontos vonatkozással biró, eddig ismeretlen adatok napfényre jutását is előmozdítani igyekszik, ennélfogva az akadémia elnökének ezen ügyben hozzám intézett és másolatban idemellékelt megkeresését, az ott megjelölt irányban intézkedés czéljából azzal a meggyőződéssel közlöm a törvény- hatósággal, hogy az akadémiát czélja elérésében hazafias készséggel támogatni fogja. Intézkedése eredményéről, melyet annak idején az akadémiával közölni szándékozom, — egy év leforgása alatt jelentést várok. Budapest, 1909. évi junius hó 3-án. A miniszter helyett: Hadik, s. k. államtitkár. 11908/909. szám. Határidő 1910. január 1. Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák (külön mellékletként is csatoltatik.) Ezen miniszteri rendelet értelmében felhívom Tekintetes urakat, hogy alapos tájékozódást szerezve tegyék meg annak idején jelentésüket. Szombathely, 1909. junius 22. HERBST GÉZA s. k. alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. Tárgy: Temetési engedélyek kiadása. 50. 43,157/1909. VII. c. B. M. számú körrendelet. Öngyilkosság esetében a temetési engedély megadása. (Valamennyi törvényhatóságnak.) Azt tapasztaltam, hogy a törvényhatóságok egy része azon esetekben, amidőn az öngyilkosság ténye kétségtelen megállapítást nyert, nem a Bpt. 88. §-a és a 130,0()0/1899. B. M. sz. Utasítás 36 §-a értelmében jár el, hanem a temetési engedélyt a 78879—887. sz. belügyminiszteri 7. Utasítás 3. §-a alapján maga adja meg. Minthogy azonban a 78,879/1887 B. M. sz. rendelet 3. §-ában szabályozott esetek a Bpt. 88. §-a, valamint a 130,000/1899 B. M. sz. Utasítás 36. §-a által újabb és az előbbi rendelettel szemben ellentétes oly szabályozást nyertek, hogy midazon esetekben, amidőn valaki nem természetes halállal múlt ki, vagy ha ismeretlen egyén holttestét találták, a temetési engedélyt mindenkor és kizárólag csakis a kir. ügyészség vagy bíróság adhatja meg, és így ezen kivételt nem engedő törvényes rendelkezés következtében az ezzel ellentétes intézkedést tartalmazó 78,879/1887 sz. Utasítás 3. §-a hatályban levőnek már nem tekinthető: az igazságügyminiszter úrral egyetértő- leg elrendelem, hogy a közigazgatási hatóságok a jövőben a Bpt. 88. §-a, illetőleg a 130,000/1899 B. M. sz. Utasítás 36. §-a értelmében járjanak el, és a temetési engedélyt még a kétségtelen öngyilkosságok esetében is mindenkor a kir. ügyészségtől vagy bíróságtól eszközöljék ki. Budapesten, 1909 évi junius hó 3.-ik napján. ANDRÁSSY s. k. Szombathely, 1909. junius 24. 12065/1909. szám. Megfelelő eljárás, illetve jövőbeni alkalmazkodás végett valamennyi járási főszolgabíró és polgármester uraknak kiadom. Alispán helyett: Dr. RADÓ GYULA s. k. főjegyző. /
