Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1909-04-22 / 16. szám

— 156 3. minden egyéb előirt tanulmányi követelményeknek megfelelnek. A mährisch-weisskircheni katonai főreáliskolában azon növendékeknek, kik a magyar korona or­szágaiban bírnak honilletőséggel, a magyar nyelvet kell tanulniok, mig azon növendékeknek, kik a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban bírnak honilletőséggel, az intézetbe való belépésük alkal­mával kell határozniok arra nézve, vájjon a magyar, cseh vagy lengyel nyelvet óhajtják-e tanulni. A kismar­toni katonai főreáliskolában valamennyi növendéknek a magyar nyelvet kell tanulnia. A pályázók érdekében áll tehát, hogy már az intézetbe való belépésük előtt a magyar, cseh vagy lengyel nyelvből előismereteket szerezzenek. Hasonlóképen ajánlatos a felvételi vizsga tárgyát nem képező szabadkézi rajzból is előismereteket szerezni, mivel ez által a haladás megkönnyittetik. I. Évfolyam. Német nyelv. Az alak- és mondattan alapos ismerete, helyesírás és az írásjelek helyes haszná­lata. Helyes, érthető olvasás. Képesség, rövid elbeszélések és leírások írásbeli megszerkesztésére. Földrajz. A mathematikai és physikai földrajz alapfogalmainak ismerete oly terjedelemben, mint az a középiskola alsó osztályai számára elő van irva. Az öt világrész földrajza, fekvésük és körvonalaik szerint, hegyrajzi, vízrajzi, néprajzi és helyrajzi tekintetben. Ausztria és Magyarország physikai és politikai földrajzának ismerete. Történelem. Az ó-kor. közép-kor és uj-kor legfontosabb alakjainak és eseményeinek ismerete. Ausztria és Magyarország története, főbb mozzanatainak alaposabb ismerete. Természetrajz. Az állat-, növény- és ásványvilág fontosabb alakjainak és rendszerbe foglalásuk alapját képező fontosabb megkülönböztető tulajdonságaiknak ismerete. Természettan és vegytan. A testek általános tulajdonságai. A nehézhedés és tömecserők tana. A testek mozgásának, továbbá a hőtan, delejesség és villamosság, erőmütan, hangtan és fémtan alapfogalmai. A legfőbb természettani, vegytani alaptörvények, valamint gyakorlati életre fontos elemek és szer­vetlen vegyi összetételük ismerete. Számtan és betiiszámtan. A katonai alreáliskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül: a számok oszthatósága; a polynomok tényezőkre való bontásának legegyszerűbb esetei;, legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többes. Számolás általános törtszámokkal. Egy és több isme­retlennel biró elsőfokú egyenletek megoldása. Az arányok és arányiatok tana általános számokkal s azok alkalmazása. Mértan és mértani rajz. A katonai alreáliskola IV. évfolyamára előirt mérvben. Azonkívül a sterometria elemei: egyenesek és sikok kölcsönös helyzete, a testszöglet. Testek és térfogatuk meghatározása. (Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb és a szabályos testek.) A kúpszeletek szerkesz­tése és tulajdonságai. Megfelelő jártasság a rajzeszközök használatában egyszerű szerkesztési feladatok megoldásánál. Franczia nyelv. Szó- és olvasástan. Az összédrészek alapelemei. Az avoir és étre igék, vala­mint a rendes igeragozásnak fő idői. Azon pályázók, kik e nyelvet tantervszerüleg nem tanulták, enyhébb megítélés alá esnek. Szépírás. Jól olvasható, tetszetős és folyékony német és latin folyóírás. II. Évfolyam. Német nyelv. A szó- és mondattan, valamint a helyesírás alapos ismerete. Helyes, érthető olva­sás ; az olvásmánynak egyéni előadása. Gyakorlottság egyszerű . elbeszéléseknek és leírásoknak Írásbeli visszaadásában. Földrajz. A) Általános földisme (physikai földrajz). 1. A föld. 2. A légkör: a) hőmérsék, b) légmozgás, c) nedvesség, d) égalj. 3. A vizréteg: a) világtenger, b) szárazföldi vizek. 4. A földkéreg: a) alkatrészei, b) változatai, c) belső és d) külső alkotása. 5. Növény- és állatvilág. B) Általános politikai földrajz: 1. Az ember művelődése. 2. Az állam. 3. Idegen földrészek földisméje, az európaiak által alapított államok és gyarmatok különös méltatásával. Történelem. Az ó-kor, nevezetesen a rómaiak és görögök történetének ismerete, különös tekin­tettel az oknyomozó összefüggésre és a művelődéstörténeti mozzanatokra. Természetrajz. A növényvilág csoportjainak ismerete természetes rendjük szerint, külső s a hol szükséges belső alkotásuk alapján, valamint a növények életnyilvánulása általában. A fontosabb növény­családok jellemzése. A kryptogamok (alkotás, szaporodás, ismertebb fajai). A hazai koniferák leírása. Az. egyszikű és kétszikű növények legfontosabb családjai, ismert példákkal megvilágítva, különös tekintettel hasznos és káros voltukra. Természettan. Mint az 1. évfolyamban. Vegytan. Az általános vegytan fontosabb fogalmainak, elméleti tan- és tapasztalati tételeinek be­hatóbb ismertetése, a hydrogén, oxigén, nytrogén és carbonium tulajdonságainak, előfordulásának, előállításá­nak és gyakorlati alkalmazásának pontos ismerete, valamint azoknak fontosabb összetételei. A clor, brom,

Next

/
Thumbnails
Contents