Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1909-04-22 / 16. szám
157 — jód, fluor, kén, bor, phosphor, arzén, antimon és végül a Silizium hasonló tárgyalása. A fémek rövid általános jellemzése. Az elméleti és gyakorlati tekintetben különös figyelemreméltó fémek és fémösszetételek előfordulása, előállítása, tulajdonságai és alkalmazása. Számtan. Általános számtan. Hatványok, gyökök, és logarithmusok tana; határozatlan elsőfokú egyenletek két ismeretlennel! másodfokú egyenletek egy ismeretlennel és oly magasabb fokú egyenletek egy ismeretlennel, melyek másodfokuakra visszavezethetők ; két ismeretlennel biró másodfokú egyenletek legegyszerűbb esetei. Mértan: Sikmértan. Az egyenesek és síkok kölcsönös helyzetének legfőbb tantételei a profilsikok esetenkénti figyelembevételével. Ábrázoló mértan. Az ábrázoló mértannak a pontok, egyenes vonalak és síkokra vonatkozó alaptételei. Sik idomok vetítése, vetített árnyékuknak a vetületi síkon való megszerkesztése. A kör szerkesztése beforgatása által. Az ellipsis legfontosabb tulajdonságainak származtatása, a kör analog tulajdonságaiból, beforgatásával kapcsolatban. Franczia nyelv. Egyszerű olvasmányok olvasása és fordítása. Az összes beszédrészek alaktaná nak elemei; a rendes, valamint a leghasználatosabb rendhagyó igék ismerete; megfelelő szókincs. . • III. Évfolyam. Némét nyelv. A nyelvtan és stilistika (alakzatok, szóképek, synonymák, homonymák,) a próza és verstan, valamint a különböző költői műfajoknak ismerete főbb megjelenésük szerint. Határozott tartalmú dolgozatok, főkép leírások és egyszerű vázlatok a dispositiók önálló kifejtésével. Irodalomtörténet‘főbb vonásokban bezárólag Klopstock és Wielandig. Földrajz. A II. évfolyam tananyaga és ehhez Európa államai, Ausztria és Magyarország kivételével, különös tekintettel a velük szomszédos államokra. Történelem. Mint II. évfolyamban, ezenkívül a középkor és újkor történetének ismerete a vesztfáliai békéig, a művelődés történeti mozzanatok különös kiemelésével, főleg tekintettel Ausztria és Magyar- országra. Természetrajz. A II. évfolyam tananyaga: ezenkívül az emberi test legfontosabb részei és a szervek működése. A gerinczes állatok osztályainak, valamint a gerincztelen állatok csoportjainak jellemzése külső és belső alkotásuk alapján. Természettan. A testek általános tulajdonságai. A nehézkedés és a tőmecserők tana. (Szilárd, cseppfolyós és légnemű testek erőmütana.) Hőtan, hullámtan és hangtan. Vegytan. A II. évfolyam anyaga és ezenkívül szerves vegytan. A szerves vegyület fogalma, ato- místikus képlet, tömecsképlet; tapasztalati és rationalis képletek. A kőolaj, a fontos szénhydrogének és ezeknek említésre méltó származékai, a paraffin, äthylen és acetylen sorozatból; glycerin, nitroglycerin, zsiradékok (szappan, gyertyta); szénhydratok; szeszes erjedés; fontos cyanvegyületek; kátrány, benzol, toluol és ezek legfontosabb származékai. Indigo, naphtalin, antracen. Fontos alkaloidok és glykosidok, illő olajok ; kautsuk és guttapercha ; gyanták ; fehérnyék. Számtan. Általános számtan : mint a 11. évfolyamban és ezenkívül logarithmusi és exponentialis egyenletek; számtani és mértani haladványok ; kamatos kamat és járadék-számitás. Ábrázoló mértan. Mértan : sikmértan, háromszögtan és testmértan. A II. évfolyam anyaga és ezenkívül: a hasáb, a gúla, a henger és a kúp szerkesztése. Ezen testek síkmetszetei, hálózatai, párhuzamos megvilágítása, valamint kölcsönös áthatolásaiknak könnyebb esetei. A kúpszeletek térbeli magyarázata, szerkesztése és vetítése. Legfontosabb tulajdonságaiknak elemi származtatása és ezeknek alkalmazása érintők szerkesztésére. Érintősíkok a henger és kupfeliileteknél; vetített árnyékok a hasáb belső oldalán és a gúlák palástján. Franczia nyelv. Mint a II. évfolyamban és ezenkívül a mondattan alapvonalai. C) Katonai akadémiák. I. Évfolyam.*) Német nyelv. írásbeli dolgozat valamely az általános ismeretkörből vett thémáról; munkaidő 3—4 óra. Nem német anyanyelvű pályázók ezen dolgozatot anyanyelvükön is szerkeszthetik, kötelesek azonban azt felügyelet alatt német nyelvre lefordítani. Földrajz. Európa természettani és politikai földrajzának, főképen Ausztria és Magyarország és a szomszédos államoknak ismerete. A többi világrészek általános ismerete, különös tekintettel az európai gyarmatokra. Helyes fogalmak a csillagászati és természettani földrajzról. Történelem. Ausztria és Magyarország történetének egész történelmi fejlődésében való ismerete. Az általános világtörténelemből a többi legfontosabb történelmi események ismerete 1648-tól kezdve. Számtan.**) A számtan és betüszámtan: egy és két ismeretlennel biró másodfokú egyenletek megoldása, a katonai műszaki akadémiába pályázóktól ezenkívül még a számtani és mértani sorok; a kapcsolástan, végül a binomtétel. Mértan : sikmértan, testmértan és sikháromszögmértan. Természettan. A testek általános és különös tulajdonságai, a szilárd, folyékony és légnemű tes*) A katonai akadémiák valamelyik magasabb évfolyamába való közvetlen belépésnek helye nincsen. **) Az arithmetikai és algebrai műveletek, különösén pedig az egyenletek megoldásában és a logarithmusok használatában való jártasságra, úgyszintén a geometria és a sikháromszögtan fontosabb képleteinek ismeretére különös súly helyeztetik.
