Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-11 / 15. szám
— 125 — hogy az esetleges felszólalások felett a hiteles névjegyzéket megállapító vagy kíieazitó legközelebbi birtokossági közgyűlés határoz. Akik a közgyűlés határozata által magukat jogaikban sértve érzik, az 1394. évi XII. t. ez. 6. §-a szerint legeltetési joguk ideiglenes megállapítása iránt a jogosultság bírói utón való ren dezéséig a járási főszolgabíróhoz fordulhatnak. 4. § Mindenki, a kinek a kozlegelőben....................kát. hold illetősége van, 1 legeltetési joggal lesz, azaz ..................darab számos jószágot, vagy megfelelő számú apró barmot bocsáthat a legelőre. 1 . darab számos marhának vétetik: 1. darab felnőtt ló vagy szarvasmarha, 2. darab csikó vagy borjú, 5. darab sertés, 10. darab malacz, 8. darab juh, vagy kecske, 16. darab bárány vagy gida (fél éven alul). 5. §. Hogy egy-egy kihajtott számos állat után a jogosultak legeltetési dij czimén (pásztorbér, legelöápolás, adó, esetleg a legelőt terhelő kölcsön törlesztése s a többi közös kiadások fedezése czéljából) mily összeget tartoznak fizetni, azt ott, ahol a birtokosság ügyeit a községi elöljáróság vezeti, a képviselőtestület, a hol pedig a birtokosság szervezve van, ott a birtokossági tanács határozza meg. 6. §• Az egész közlegelőre túl terhelés megakadályozása czéljából legfeljebb csak összesen ...................darab sz ámos marha hajtható ki. Ha túlterhelés mutatkoznék, az 1894. évi XII. t.-cz végrehajtása tárgyában kiadott 48000/894 számú rendelet 23. §-a által előirt eljárás alkalmazandó. 7- §• Azon állattulajdonosok, kik a közlegelőben jogosultsággal nem bírnak, az alábbi legeltetési dijakat köteles fizetni: 1. darab számos állat után egy évre ... .....K.......... 1 . darab csikó vagy borjú után .... n ......... 1 . darab juh után ..... Yí ......... 1 . darab sertés után ..... 11......... Szopos állató-ért legeltetési dij nem jár. (Ezen §. csak ott veendő fel, hol a közlegelő elég nagy ahhoz, hogy a jogosult birtokosok állatain kívül mások állatai is kellő táplálékot találnak, vagy ha a jogosultak legeltetési jogukat teljesen ki nem használják.) 8- § Idegen községbeli lakosok lábas jószágai, hacsak a község határában gazdasággal nem bírnak, csak akkor vehetők fel a legelőre s egyesek is csak akkor adhatják jogaikat ilyenek részére bérbe, ha a községi lakosság által legeltetésre bejelentett állatlétszám a legelő használatára nézve abban megállapított maximális állatlétszámon alul marad. 9. §. Minden jogosult köteles a legeltetési időszak kezdete előtt legkésőbb ...................hó...................ig a közs égi elöljáróságnak, illetve a birtokossági tanácsnak bejelenteni, hogy mennyi állatot fog a legelőre bocsáj- tani. Azok a jogosultak, akik a jogosultságukat maguk kihasználni nem tudják, vagyis a közlegelőre saját jószágaikat nem hajtják, jogosultságukat maguk is hasznosíthatják, bérbeadás vagy eladás utján, de megbízhatják ezzel a községi elöljáróságot, illetve a birto- kos«ági tanácsot is, kötelesek azonban ezen elhatározásukat évenként...................hó...................ig szóbelileg v agy irásbelileg beje enteni. A községi elöljáróság (birtokossági tanács) a kellő határidőre értékesítés végett bejelentett jogosultságokat az illetők javára lehetőleg előnyösen és lehetőleg valamennyit értékesíteni köteles s az értékesítésből befolyt legeltetési dijak összegét, kártalanítás képen jogosultságuk arányában szétosztja mindazon jogosultak között, a kik a kötelező bejelentést ideje korán eszközölték Azon jogosultak, a kik a legeltetési joguk alapján a legelőre állatokat nem bocsájtottak s joguk megfelelő kihasználásáról sem maguk nem gondoskodtak, sem azzal az elöljáróságot, illetve a birtokossági tanácsot a f-nt kitüntetett határidőig meg nem bízták — kártalanításban nem részesíthetők. 10. §. A legeltetési dijak felerészben a legeltetés idejének kezdete elölt...................hó...................ig, felerészbe n pedig augusztus hó 1 ig a községi (birtokossági) pénztáraknál nyugta ellenében fizetendők le. A kik a