Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-11 / 15. szám
— 126 legeltetési dijat a köteles hatáidőre le nem űzetik, állataikat a közlegelőre nem bocsáthatják. A legeltetés megkezdése után később kihajtott állatok után, ha a legeltetési idő fele még nem mu t el, az egész évi legeltetési dij fizetendő, annak elmúlta esetén pedig a Ibgeltetési dij fele. 11. §. A legeltetési időszak évenként ...........................hó . .._......napjánál előbb nem kezdhetik. 1 2. §. :• ' \l í v - : A külömböző állatnemek részére melyek egymást a legeltetésben hátráltatják, az előbbi külön területek jelöltetnek ki: Szarvasmarhák részére....................hó...................tói ...................hó...................ig a legelőnek...................kát. hold kiterjedésű része: Lovak részére.....................hó ...:..tól........1..........hó .........ig a legelőnek ..................kát. hold kiterjedésű r észe: Sertések részére......A.............hó ..' ól .........hó . ig a közlegelőnek ........... ..........kát. hold kiterjedésű r észe: Juhok és kecskék részére azu*án legeltetés módja állapítandó meg s azok részére, hacsak a legelő nem- bir oly dombos részekkel, melyek egyébb használatok által megfele ően ki nem hssználhatók, külön legelő rész ki nem jelölhető. ( Ahol a közlegelőnek a fentebbi megosztására elegendő terület nincs, első sorban a szarvasmarha legeltetés igényei elégitendők ki.) Majorságot legeltetni csakis a sertések részére kijelölt területeken szabad. 13. §. A kihajtott állatokat csakis a közös pásztor felügyelete alatt közös csordákban, nyájakban,csürhékben és ménesekben szabad legeltetni és pedig : a) külön csordában a 2 évesnél idősebb szarvas- marhák a bikákkal, , ) b) külön csordában a 2 évesnél fiatalabb borjuk (sziizgulya) Külön legeltetni egyeseknek indokolt esetekben csak akkor szabad, ha a községi elöljáróság (birtokossági tanács) azt megengedte. A községi elöljáróság (birtokossági tanács) a külön legeltetésre azonban csak akkor adhat az illetők kérelmére külön engedőimet: a) ha a kérelmező birtokosnak a közlegelőre hajtott apaállatoktól eltérő, de a tenyészterületnek mégis megfelelő fajtájú jelentékenyebb számú állatállománya van, a tenyésztést tiszta vérben kívánja űzni, külön pásztort tart, s külön apaállatokat szerez be vagy ilyenek használatáról másként gondoskodik; b) vagy ha valaki tejgazdaságot kíván űzni s ezért a legelőnek a községhez (vagy tanyai gazdasághoz) közeleső részét kívánja, ezen előny megfelelő megtérítése ellenében használni. 14. §. Egy évnél idősebb méncsikók és fél évnél idősebb bikaborjuk a közlegelőn nem legelhetnek. Idegen községből hozott sertést három hétig legelőre engedni nem szabad. 15. §. A községi elöljáróság, (birtokossági tanács) köteles gondoskodni arról, hogy a közlegelő összes területe mindenkor az állatok táplálkozására alkalmas füvekkel be legyen gyepesítve. Ha gyéren benőtt kopár területek mutatkoznának, gondoskodjék ezen területeknek fűmaggal való bevetéséről. Az ilyen fűmaggal bevetett területre marhát hajtani mindaddig tilos, mig a növényzet rajta kellőképpen megerősödve nincsen. A községi elöljáróság (a birtokossági tanács) tartozik a közlegelő területét ősszel, a legeltetési idő beszüntetése után lehetőleg azonnal nehéz boronával meg- boronáltatni, és tavasszal mielőbb, de legeltetés kezdete előtt legalább négy héttel megfogasoltatni. Különösen gondot kell a községi elöljáróságnak (birtokossági tanácsnak) arra fordítani, hogy a legelőn a káros növények, gyomok, tüskék, kutyatej stb. el ne szaporodjanak s avégből intézkedni kell, hogy a legelő időközönként alaposan kifogasoltassék. 16. §. A községi elöljáróság (birtokossági tanács) köteles arról is gondoskodni, hogy a legelőn elegendő számú és megfelelő itatok, kutak, árnyas delelők és védhelyek legyenek, valamint megállapítani, hogy hol nem szabad állategészségügyi vagy egyéb (pl. kopárosodás vagy vízmosás keletkezhetésének megakadályozása czéljából- okokból legeltetni.
