Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-11 / 15. szám
— 124 táplálkozására alkalmas' füvekkel be legyen gyepesítve. Ha gyéren benőtt, kopár területek mutatkoznának, gondoskodjék ezen területeknek fűmaggal való bevetéséről. Az ilyen fűmaggal bevetett területre marhát hajtani mindaddig tilos, mig a növényzet rajta kellőképen megerősödve nincsen. A községi elöljáróság tartozik a közlegelő területét ősszel, a legeltetési idő beszüntetése után lehetőleg azonnal nehéz boronával megboronáltatni és tavasz- szal mielőbb, de a legeltetés kezdete előtt legalább négy héttel megfogasoltatni. Különös gondot kell a községi elöljáróságnak arra fordítani, hogy a legelőn a káros növények (gyomok, tüskék, kutyatej stb) el ne szaporodjanak s evégből intézkedni kell, hogy a legelő időközönként alaposan kitisztittassék. 14. §. A községi elöljáróság köteles arról is gondoskodni, hogy a legelőn elegendő számú és megfelelő itató kutak, árnyas delelők és védhelyek legyenek, valamint megállapítani, hogy hol nem szabad állategészségügyi vagy egyéb okokból (pl. kopárosodás vagy vízmosás keletkezhetésének megakadályozása) legeltetni. 15. §. Akik a legeltetési szabályrendelet rendelkezéseit megszegik, az 1894. XII. t. ez 94. §-ának i) pontjába ütköző kihágást követik el, s a hatóság által 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bűntetteinek. 16. §. Jelen legeltetési szabályrendelet törvényhatósági jóváhagyás után azonnal életbe lép és végrehajtásával a községi elöljáróság bizatik meg, mely annak pontos végrehajtásáért úgy a községi képviselőtestületnek, mint a hatóságnak felelősséggel tartozik. Jóváhagyási záradék. Jóváhagyatott ...................vármegye törvényhatósági b izottságának...................évi..............hó......... szám alatt k elt határozatával, stb. B. melléklet a m. kir. töldmivelésügyi ministernek 17800—907. sz. körrendelet. minta Legelőrendtartás a ...................................... községi k özbirtokosság osztatlan tulajdonát képező közlegelő használata tárgyában. 1. §• ......................................község határában elterülő s a községi.............. számú telekjegyzőkönyben s orszám (ok) alatt a közbirtokosság osztatlan tulajdonául feltüntetett összesen ............. kát. hold............. nég yszögöl kiterjedésű közlegelő egész terjedelmében állandóan csak közös legeltetésre használható. A közlegelőt, vagy annak egy részét felosztani vagy más művelési ág szerint használni még rövidebb időre is csak az 1894. XII. t.-cz. 12. §-ában előirt ministeri engedélylyel lehet. 2. §• A közlegelő határai (itt lehető pontosan megne- vezendők azon szomszédos területek esetleg természetes határok, melyek a közlegelőt körülveszik. Amennyiben a közlegelő több parczellából áll, ugyanitt az egyes parczellák a név, területnagyság és határok pontos megjelölésével szintén felsorolandók. A közlegelő határai a vármegyei birtokhatár jelzési szabályrendelet rendelkezései szerint állandó határjelekkel megjelölendök s ügy a határok, mint a határjelek épsége felett való felügyele* a nem szervezett birtokosságnál a községi elöljáróság; ott pedig, ahol a birtokosság törvényszerűen szervezkedett a birtokossági tanács kötelessége. Nevezetesen a községi elöljáróság (a birtokossági tanács) minden tavaszszal köteles a határvonalakat és jeleket megvizsgálni s ameny- nyiben foglalást vagy határjedsértést lát fenforogni, köteles a helyreállítás és az esetleg szükséges megtorlás iránt az illetékes hatóságnál a tövényes lépéseket megtenni. 3. §. A legeltetési jogosultságok megállapítása végett a községi elöljáróság (birtokossági tanács) köteles a legelő birtokosok névjegyzékét a legelőben való birtokarány kitüntetése mellett összeállítani, minden év január l-ig kiigazítani s 15 napon át közzé tenni azzal,
