Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-11 / 15. szám
— 123 — A befolyó legeltetési dijakból legel öalap létesít tetik, mely a többi községi jövedelmektől külön kezelendő. A legelőalap csakis legeltetési és állattenyésztési czélokra fordítható. Ezen alapból fedeztetnek a pásztorbér, legelöápolási költségek, legelőadó és esetleg a legelőt terhelő kölcsön törlesztése. A legelőalap költségvetései és számadásai a községi költségvetéssel együtt az 1886 évi XXII. tcz.-ben a községi költségvetések és számadásokra nézve előirt módon szerkesztendők és tárgyalandók. 6 §• 7. §. Idegen községbeli lakosok és birtokosok lábas- jószágai csak akkor vehetők fel a legelőre, ha a községi lakosság által legeltetésre bejelentett állatok száma a legelő használatára nézve abban megállapított maximális állatlétszám alul marad. 8. §. A legeltetési dijak felerészben legeltetés idejének kezdete előtt ............................hó..........-ig, felerészben pedi g augusztus hó 1-ig a községi pénztárosnál nyugta ellenében fizetendők le. A kik a legeltetési dijat a köteles határidőre le nem fizetik, állataikat a közlegelőre nem bocsájthatják. A legeltetés megkezdése után később kihajtott állatok után, ha a legeltetési idő fele még nem múlt el, az egész évi legeltetési dij fizetendő, annak elmúlta esetén pedig a legeltetési dij fele. 9. §. A legeltetési időszak évenkint.............................hó ..........napjánál előbb nem kezdődhetik. A legeltetési időszak tartama alatt is azonban legeltetni csak akkor szabad, ha a legelötalaj elég száraz s a legeltetés a talajban való kártétel nélkül gyakorolható. 10. §. A különböző állatnemek részére, melyek egymást a legeltetésben hátráltatják, az alábbi külön területek jelöltetnek ki. Szarvasmarhák részére............................hó.........tói .............................hó.........ig a legelőnek.................kát. hold kiterjedésű része; Lovak részére..................hó......... tói ...................hó .........ig a legelőnek..........:...kát. hold kiterjedésű része; Se rtések részére................. .hó.........tói..................;..hó .....ig a közlegelőnek..............kát. hold kiterjedésű J uhok és kecskék részére az utánlegeltetés módja állapítandó meg s azok részére, ha csak a legelő nem bir oly dombos részekkel, melyek egyéb használatok által megfelelően ki nem használhatók, külön legelőrész ki nem jelölhető. (Ahol a közlegelőnek a fentebbi megosztására elegendő terület nincs, első sorban a szarvasmarha legeltetés igényei elégitendők ki.) Majorságot legeltetni csakis a sertések részére kijelölt területeken szabad. 11. §. A kihajtott állatokat csakis a közös pásztor felügyelete alatt közös csordákban, nyájakban, csürhékben és ménesekben szabad legeltetni és pedig : a) külön csordában a 2 évesnél idősebb szarvas- marhák a bikákkal, b) külön csordában a 2 évesnél fiatalabb borjuk (szüzgulya). Külön legeltetni egyeseknek indokolt esetékben csak akkor szabad, ha a községi képviselőtestület azt megengedte. A községi képviselőtestület a külön legeltetésre azonban csak akkor adhat az illetők kérelmére külön- engedelmet : a) ha a kérelmező birtokosnak a közlegelőre hajtott apaállatoktól eltérő és a tenyészterületnek mégis megfelelő fajtájú jelentékenyebb számú állatállománya van, a tenyésztést tiszta vérben kívánja űzni, külön pásztort tart s külön apaállatokat szerez be, vágy ilyenek használatáról másként gondoskodik, b) vagy ha valaki tejgazdaságot kíván űzni s ezért a legelőnek a községhez (vagy tanyai gazdaságához) közelebb eső részét kívánja, ezen előny megfelelő megtérítése ellenében használni. 12. §. Egy évnél idősebb méncsikók és félévnél idősebb bikaborjuk a közlegelőn nem legelhetnek. Idegen községből hozott sertést három hétig legelőre engedni nem szabad. 13. §. A községi elöljáróság köteles gondoskodni arról, hogy a közlegelő összes területe mindenkor az állatok
