Vasárnap, 1885. október - december (6. évfolyam, 1-5. szám)
1885-11-01 / 2. szám
36 A restség vezette a bűnre , az volt azon melegágy, melyben fölsarjadzottak a bűnmagvak. Mig nem ismerte a restséget, nem ismerte a bűnt. A restség lett veszedelmének forrásává, az tette szerencsétlenné, elégedetlenné; mert nem az erény hanem a bűn útján ment, melyet az isteni s világi törvények egyaránt tilalmaznak, s észre veszi, hogy nem az rendeltetése, hogy nem ezen utat szabta Isten eleibe, hanem azt, melyet elhagyott, a becsület útját, mely egyedül biztosit zavartalan boldogságot, hasznot, örömet, gyönyörűséget. Látja, hogy hasztalan álmakra pazarolt ideje nemcsak hogy gyümölcscsel nem kecsegteti, hanem veszélybe sűlyesztette s nem úgy mennek dolgai mint hitte, de rosszabbul: felkél keblében az elégedetlenség érzete, s gyötri, kínozza elkövetett bűneiért. Kebele égő vulkánná változik, melynek lángjai a remény utolsó virágait is megégetik. Észre veszi, hogy a restség nemcsak szerencsétlenné, elégedetlenné tette; hanem ártott egész életének. „Mozgás az élet“, mondja a példabeszéd s igazsága van; mert a mozgás oly jóltevő a testnek, mint a pangott levegőnek a harsány mennydörgés, erősbül, munkára alkalmasabbá lesz; mint a megtisztult levegő életet, elevenséget áraszt mindenfelé; ellenben mint a hosszan tartó szárazság, fölemészti a föld nedvességét, a hervadás gyászruháját adja füvekre, plántákra: úgy a restség megrontja a test erejét, egészségét, nyavalyák fészkévé változtatja, s igy árt az egész életnek, úgyannyira, hogy a restség párnáján elpuhult test, az idő vészes behatásainak nem képes ellenállni; gyönge szellő is megárt az elernyedt tagoknak, mig a munkában edzett ember erős mellel enyelgi a sors csapdo- sásait. Ereje birkódzik a viharral, a hideggel. De a restre nézve eljön az az idő is, melyben a restség mérgétől átjárt test-tagok , tehetetlenné lesznek a heverésre is; a mozgás pedig ártalmat okoz, s midőn nem reménylené, a fony- nyadt tagok felmondják a szolgálatot, s a restség ágya koporsóvá változik. Igaz tehát ez: élet van a mozgásban, halál rejlik e restségben. Ki életét boldogul, megelégedésben akarja eltölteni: kerülje a restséget; mert az minden bűnnek anyja, de egyszersmind oly kóranyag , mely a testet végre a bűnre is képtelenné teszi, s az enyészetnek adja által. K. fiam! kerüld a restséget; mert az hasznavehetetlenné teszi az embert, azért mondja a bölcs: „minemű az eczet a fogaknak , és a füst a szemeknek: olyan a rest azoknak, a kik azt
