Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)

1885-09-20 / 45-48. szám

545

szolgál testének rontására: meg sem kisérlené azt; de mivel nem tudja: a vigyázat sohasem fölösleges. Jobb hát mindig lassan haladni, mert mind a munka eredménye, mind a test egészséges állapotának fentartása bizonyosabb. Tapasztalátjljígazság van ezen szavakban: „lassan a testtel“, mert nem ér aztán semmit (aj/ gazdag értékV az összegyűjtött kincshalom, ha a fájdalom miatt nem élvezhetjük annak hasznát. Szerintem: boldogabb az egészséges koldus a beteg királynál.

Ezen párbeszéd után folytak az évek. Az erős gyengévé; a gyenge erőssé lett; de Cs. I. ezt nem gondolta meg. Érezte ugyan, hogy erő feszíti még (tagjait; de azt nem hitte, hogy már elmondhatta^ „lankad erefeiben <yirgoncz vérenai, hajdani napjaimat el nem érem“ , pedig bizony minden év kivette a dézmát testerejéből. Minden év után, hogy ugyanazon munkát a szokott idő alatt, s úgy végezze mint év előtt, jobban kellett magát erőltetni,! Érezte ő hanyatlását; de azt elfedezni törekedett. /Látták gyengülését mások, s szólották egymás között: „Cs. is \a_Jejtőre hágott máj/.

(A. közvélemény ilyetén nyilatkozatának neszét vette Cs., s hogy más mederbe terelje a közvéleményt: megkettőztette szorgalmát, Éjjelt nappallá tett, hogy elvégzett dolgai felett bámuljanak az emberek. ) Meg akarta mutatni, hogy nem minden emberre talál ez a kifejezés: „lassan a testtel“.

Azonban mint a százados tölgy addig daczol a viharokkal , mignem egyszer a rohanó szél ágaiba kapaszkodva iszonyú zuhanással dönti a földre gyökerestől: úgy a mértékletlen munka annyira elgyötri, kínozza a testet, hogy (csonthasogató fájdalmak közt ágyba esik* Jp a munkaképtelenség érzeteqáyomja a bánatba merült szive£) :('; J a e

így járt Cs. I. Annyira gyötörte, kínozta magát a szerfeletti munkával, mignem egyszer megerőltetett kezei, lábai felmondták a szolgálatot. Tehetetlenül feküdt a fájdalmak ágyán dagadt kezekkel lábakkal, távol a czéltól, melynek elérését kitűzte maga elé. Még zaklatott családtagjai közűi is, hol egyik, hol másik nyögte tehetetlenül a testet gyilkoló munkát. Beoltotta a kóranyagot összes családjának testébe unszolásával, hajszolásával. Össze volt halmozva a nagy vagyon; de nem élvezhette annak hasznát, szájíz vesztetten feküdt ágyán fájdalmakkal ki- noztatva.

Mikor érezte Cs., hogy fájdalmai nem enyhülnek; sőt napról- napra súlyosbulnak : orvos után , orvos nyitott be hozzá, s rendelt