Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)
1885-02-01 / 13-14. szám
159 mint a kutakban, és az egész Egyptom földjén vér folyt hét álló napig. Faraó bölcsei új kutakat ásattak, és az azokból merített tiszta vizet ezek is veresre festették , azért ismét nem engedett, s mit sem törődött az egész dologgal. Midó'n hét nap múlva elvonult az Isten haragja Egyptom földjéről, monda az Ur Mózesnek: eredj el Fáraóhoz, és mondd meg neki, hogy bocsássa el az én népemet, hogy szolgáljon nekem , s ha el nem bocsátja, megverem az ő határait békákkal, és mind ő reá, mind egész népére mindenüvé elmennek. S midó'n Faraó semmit sem hallgatott mindezekre: a békák ellepték egész Egyptom földjét, a király bölcsei is hoztak békákat elő, de azok csak szemfényvesztés útján tudták ezt cselekedni, s sehova nem mehettek, épen azért tudományuk már-már cserben kezdi ó'ket hagyni. Az Isten által csapásként előállított rengeteg békák mindenüvé befurakodtak, a házakba, palotákba, konyhákba , konyhaedényekbe, egyszóval mindenütt voltak. Erre már Faraó is kétségbe kezdett esni és hivatá Mózest s Áront, igy szólván nekik: „Kérjétek Istent könyörgéseitekkel, hogy vegye el rólam és népemró'l ezen csapást. Ismerem most már az ő győzhetetlen hatalmát és erejét, és ha kegyelmességét megismerendem, mindjárt elbocsátom Izraelt, hogy áldozzon néki a pusztában“. Mózes megkérdé Fáraótól, hogy hát mikorra kivánja, hogy elvonuljanak a békák s midőn az azt másnapra kérte volna, igy szólt Mózes neki: „reményiheted bizonynyal, hogy kívánságod holnap reggelre teljesül, és akkor megtudod > hogy nincsen olyan Isten több, mint a mi Urunk Istenünk“. Mózes és Áron ezután kérték Istent, hogy venné el a csapást Egyptom földjéről, s kérésük meghallgattatott, mert már másnap csak a folyóvizekben s kutakban találtattak, de ott is kevés számmal; a többi pedig élet nélkül feküdt a földön. Csakhogy mihelyt a békák nem voltak, mindjárt másképen beszélt Faraó. Mit sem törődve adott szavával, Ígéretét nem teljesítette , sőt meg sem akarta hallgatni Mózes és Áron újabb kéréseit. Ekkor undok tetvek lepték el az egész Egyptomot, s ekkor már a király bölcsei is azt mondták: e dolog Istentől van > de Faraó nem akarta azt semmiképen meghallani. S midőn újra kérné Mózes, hegy bocsássa el őket, mert ha kérésüket nem teljesíti , mindenféle bogarak, férgek lepik el a földet, s mivel Faraó nem engedett, az ártalmas férgek mindent elleptek, még a király udvarát és lakhelyét is. Hivatá azért Mózest és Áront, és meg
