Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-08-06 / 43-44. szám

Vigyázz, mert hogy ne papoljak sokat, Megtámadád a szertartásokat.

S az átkozott hitszakadás végett,

Rendet zavarsz, iázitod a népet.

Végzi Fáber s melyet érczkapcsa zár,

Szemet vakit a csillogó talár.

Ily embernek — hogy tud olyat merni — Szegény Zwingli mit fog most felelni ?

Nagy férfiú nem mérkőzöm veled : Személyeddel ha győznék sem nyerek.

De hogy több a czeremóniátok,

Mint Mózesé: nem tagadhatjátok.

S a nép midőn Isten igéje zeng.

Ha látnád mily áhítattal mereng:

Azt vallanád szerelmes barátom,

Nincs buzgóság nagyobb a világon.

Vádoljatok bennünket bármivel,

Az egyháztól sem szakadunk mi el.

Melynek alapköve a Biblia;

Vérünkön is fölkeli virulnia.

TOMKA KÁROLY.

Történelmi tárház.

Most voltam itt utoljára.

Ez már mégis borzasztó! Enn)i hercze-hurcza egyik paptól a másihoz; majd meglátnátok mennék-e én csak felétek is, de mit tehetek róla, ha az az ostoba törvény úgy rendeli, hogy ha születik az ember, hát pap elébe vigyék, azután meg, ha házasulandó félben van valaki, mint magam is vagyok : akkor is a paphoz küldi az embert. Pedig pap és templom annyira elválaszthatatlan két fogalom, hogy lehetetlen az egyiket gondolni a másik nélkül. Pap és templom úgy össze vannak kötve egymással, mint a harang és harang láb. Én miattam ugyan begyöpösödhetnél* az ut, a mely a templomba \ ezet, de meg az az ut is ám, a melyen a paphoz szoktak járni. Hanem most szerencsétlenségemre kijut mind a kettőből, papból is meg