Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-07-23 / 41-42. szám

-— 4p3 —

Nem kicsiny a szegedi evang. templom.

Csinos kis templom az bizonyos; hanem mért nem szabták már nagyobbra, kicsiny lesz az maguknak szent atyám! Azután meg nem is egy két esztendőre építették; milyen bá^ lesz az, ha majd nem férnek el benne, higyje el, hogy a ká/- sűbb kori nemzedék azt fogja mondani : ejh ! de elhibázták a mi apáink, nagyobbra kellett volna csinálni ezt a templomot.

Ezek egy rótn. kath. hívőnek bizalmas szavai, a melyeket hozzám intézett Pünkösd előtti Vasárnapon, a mikor, is uj templomunkat ünnepélyesen felszenteltük.

Elég nagy lesz ez, — mondám én a szegedi evang. híveknek; elég volna még akkor is, ha kétszer annyian volnánk is; mint a mennyien vagyunk. Mert a mi híveink mind beleférnek és rnég jut hely száz más vallásunak is, ha épen óhajt a mi isteni tiszteletűn kön jelen lenni. Ez utóbbi megjegyzés azért tettem : mert gyakran megtörténik, hogy több róm. kath. van templomunkban, mint evangyélikus. Adja Isten, hogy a mi későbbkori unokáinknak kicsiny legyen ez a templom; ötven vagy száz év múlva, ha csakugyan kicsinek bizonyul: akkor ők bizonyára többen lesznek, mint a mi létszámunk kétszeresse, és inkább tehetségük lesz nagyobbat építeni, mint nekünk van most, a kik kevesen és szegények vagyunk, az árviz alkalmával kárt vallottunk, s a kik, építkezésünknél, kénytelenek vol* tunk a szeretet-iilléreit igénybe venni.

De hát nem is az a baj, nemcsak nálunk, hanem másutt is, hogy kicsiny a templom, sőt inkább az a baj, hogy az Ur kicsiny hajlékában is felette sok üres hely vagyon ; mert nem örvendi a közönség az Isten házának szorgalmas látogatását, túlságosan elmerül a világiakba, sa lelkiismeretében néha-néha mégis csak felszólaló hivő szózatra nem hallgat. Szántó-földet vettem, azt kell megnéznem, hat iga-barmot vettem, azt kell megpróbálnom, feleséget hoztam, — azért nem mehetek. Ingatlan vagy ingó vagyon vagy a- család az, a mivel mentegeti magát a közönség legnagyobb része, mikor az Isten szolgája felkéri őket, hogy járjanak el a templomba.

Vagyonod, a mihez természetesen a pénz-kérdés is járul, azután meg családi életed leköt s nincs időd arra, hogy hetenként vagy legalább havonként egy-két órában a hívők seregében kizárólag Istennel foglalkozzál! Hát mikor beteg vol-