Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-07-02 / 39-40. szám
részesseivé legyünk. Lázár Abrahám kebelébe vitetett, de nem azért, mert szegény és beteg volt, hanem, mert a szenvedés által imádkozva a jövő élet után vágyakozóvá lett. „A.vvagy nem választotta-e Isten e világnak szegényeit, hogy lennének gazdagokká a hitben és örökösévé az országunk, melyet Ígért azoknak, a kik őt szeretik.“ (Jakab 2. 5.) Hadd legyen hát rád nézve is a szenvedés gyümütesöt hozó: találj istenben megelégedést és a lelki, örök javakban megnyugovást. Elég szomorú volna, ha e földi élet szenvedései hiába lettek volna! Ha a keserű füvekből nem szivtál volna magadba mézet, hanem zúgolódást tanultál volna a bánatban, nem imádkozni tanultál volna, hanem vétkezni. Az örökkévalóságból hadd Világítsa meg Isten igéje földi pályádU: akkor csendesen és bátran tovább vándorolhatsz. Minél inkább elhagj’atva érzed magad az emberektől: ragaszkodjál annál szorosabban Istenhez, a ki hü és gazdag a kegyelemben. Minél gyengébb vagy arra, hogy magadon segíthess: annálinkább ragaszkodjál a Megváltóhoz, a ki szegény lett érettünk, hogy bennünket gazdagokká tegyen. Minél inkább hiányával vagy a vagyonnak és ideig tartó örömnek: annál inkább küzdj a menyei jókért, melyekre hivatásod van Krisztus által. Nem kecsegtető-e az, hogy a legdicsőbb adományokra és örömökre a szegények is számíthatnak ? A kik köny-hullatással vetnek, — örömmel aratnak. így nyugodtan nézhetünk vég óránk eh':, a mikor az utolsó port letöröljük lábainkról s az utolsó verejtéket arcza- inkról s közvetlen közelünkben látjuk azt, a ki erőnket megedzette a nyomorúság völgyében, a ki békeségét adta lelkűnkbe, megkönnyítette az élet terheinek hordozását, a nemes szivek érzelmét felkeltette segedelmünkre és a gonoszok támadásaitól megóvott, vagy azokat hasznunkra fordította. Sok szegény család megvigasztalta már magát az üreg Tóbiás eme szavaival: „Mi szegények vagyunk, de sok jóban fogunk részesülni, ha az Istent féljük, a bűnt kerüljük és jót cselekszünk.“ És sokan bizonyságot tehetnek ez igazságról: „En szegény és elhagyatott vagyok, de az Ur gondot visel ón rólam.“ THOMAY JÓZSEF.
