Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-06-04 / 35-36. szám

rává (elnökévé) lett. Ilyenné pedig- vagy kitűnő rangú, származású, tudományu, vagy idősebb diák lehetett. Ámde Méliusz, mint szénior sem sokáig időzött Wittenbergben, hol némely magyarok 5, 10, sőt 15 évet is töltöttek; széniorsága alatt sem Íratott be egy ujan jött magyar sem. Ennek oka az ott töltött idő rövidsége. Rövid ideig tartózkodott ott pedig azért: mert a mint egy szintén Wittenbergben tanult magyar, Laskói Csókás Péter 1585-ben megjelent müvében írja, — Méliusz haza hivatott Wittenbergből, hogy a szentháromság tagadók ellen küzdő hazának segítségére legyen. Már pedig föl sem tehető, hogy azon derék reformátori férfiaknak, kik már akkor kenyerük javát megették, és a vallásos eszmék nagy küzdelmeit régóta vívták, egy 20—21 éves ifjúra lett volna szükségük. Méliusz ily ifjonta való föllépésének ellene mond az ő kitűnő tudományos műveltsége is: mert a diák, görög, zsidó, arab, török és német nyelvekben jártas volt; e jártasságot pedig 20—21 éves korára alig szerezte meg.

Méliusz a mint hazajött, — még 1507-ben —- debreczeni pappá lett, kétségen kívül korábbi ösmeretség alapján. (Hihetőleg az Enyingi Török család utján. Enyingi Török Bálint, kinek Méliuszunk szülő vármegyéjében is , sok birtoka volt, Debreczen városának is földesura vala, 15.35. végén, vagy 15.36. elején nyervén e várost zálog czimen !. János királytól.) Ezentúl élete szakadatlan küzdelem volt. Ezt és sikereit méltányolták paptársai; hamar püspökké lett, 1561. decz. 1.3-kán egy Debreczenben kelt okmányon igy van aláírva Méliusz: „Somogyi Péter pap, püspök." — Küzdött pedig Méliusz nem a pápistaság ellen : mert a pápistaság vagy római katholiczizmus (i 557-ben) már, miként az egész magyarság köréből, úgy Deb- reczenből is. jó darab időre kienyészett, hanem egy részről a lutheranizmus ellen, mely a kálvinizmusnak hatalmas vetély- társa, néha-néha halálos ellensége volt; más részről a Krisztus istenségét és a szent háromságot tagadó, ostromló és csúfoló szoczinianizmus vagy unitarizmus ellen. És Méliusz harczolt bátran és elszántan, mintha csak Istennek erős angyala lett volna! Harczolt nem csak élőszóval, tanítással, hanem nyilvános vitatkozásokkal és roppant irodalmi munkássággal, úgy, hogy nagy számú müveit, a debreczeni sajtó nem győzte nyomtatni; harczolt nem csak Debreczenben, de Magyarországnak és Erdélynek több pontján.

iöó4. aug. 15-ére Magócsy Gáspár protestáns főur, Eger

— 4i 5 —