Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-06-04 / 35-36. szám
— 416 — várának főparancsnoka, Egerbe hívta Méliuszt. — Itt Méliusz Alagi János nagy tekintélyű s kitűnő tudományos műveltségű lutheránus főurat találta. Alagi Regéczvár ura és széplaki apátur — tehát pápAtu pap volt elébb, — majd a reformáczió hívévé lett s i54.j. clpr. 27. wittenbergi, 3 év múlva páduai diák volt. Hazatérve, a lutheránizmusnak lett határozott hívévé. Egerben röklün vitába kerekedett Méliuszszal, fölmutatta neki az erdélyi szász lutheránusok hitvallását s négy külföldi egyetemnek arra Írott helyeslő nyilatkozatát s nagy dicsek'edés. x 1 monda, — mintegy kihiván Méliuszt, — hogy nem hiszi, miszerint azt Magyarországon valaki megczáfolni tudná. Méliusz- nak nehány hét múlva készen volt reá a czáfoló felelete, mely után Alagi nem sokára a kálviniztnus hívévé lett. — Majd az erdélyi szász lutheránusok — éppen mint most a magyar nemzetet zsarnoksággal és a német nyelv kiirtásával, — úgy magát Debreczent a keresztyénség megtagadásával, a törvény és rendtartás, sőt az erkölcsiség magtapodásával, 26 pontban rágalmazták a külföldi fejedelmek és főiskolák (akadémiák, egyetemek) előtt. Méliusz sorba vette a rágalmakat és megczáfolv a visszaverte azokat. Ide vonatkozó műve 1564-ben jelent meg Debreczenben. E munkából világos, hogy Debreczen a Méliusz korában tisztán puritán (szigorú kálvinista, a ridegségig egyszerű) volt, mint maga Genf város Kálvin alatt. Orgonának, képeknek, oltároknak, bármiféle különleges papi formaruháknak s általában az evangyéliommal s az ős-keresztyénség gyakorlatával nem egyező czeremóniáknak, szokásoknak, már hi- rök sem volt. Nem harangoztak már a holtak fölött és a temetések alkalmával sem és e szokást t 703-ig soha meg nem változtatták. — A kálvinizmust Méliusz Erdélyben is diadalra juttatta a magyarság között. Ezt azért tehette, mert Méliusz fő- pártfogóinak (Debreczen földesurainak, az Enyingi Török családnak) Erdélyben is sok birtokuk volt, övék volt Vajda-Hu- nyad s Déva és rendszerint ők voltak Hunyadvármegye főispánjai is. , A legyőzött lutheraniémusnál veszedelmesebb ellenfele támadt a kálvinizmusnak, a már említett unitárizmusban. — Az unitárizmus mozgalmai, már a XV. század 50-es éveiben megindultak hazánkban. Az első izgatok közt egy olasz szerepel — Stankár Ferencz, — a XVI. század egyik legvitázóbb zene- bonás embere, kit e miatt több helyről elűztek. Már 1553-ban Kolozsvárit feltűnt, de onnan csakhamar elűzték, azonban Er-
