Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-06-04 / 35-36. szám

4i4 — vallásra térvén, Erdélyt elhagyta és (í55o.) Sátoralja-Ujhetyen, majd Munkácson, Beregszászon és 1554-től fogva pedig Deb- reczenben lelkészkedett, még pedig határozottan Kálvini irány­ban s a képeket a ten plomokból, egyébb nem kálvinista jel­vényekkel együtt khzóratta. E puritánságáért el kelle kagyni Debreczent; részint mert a Kassa vidéki evangélikusok nevé­ben, Stöckel, ország veszélyeztetőknek nyilvánitá a kálvinizmus terjesztőit; részint mert az i555. febr. i4-ki második erdődi zsinat többsége a lutheranizmus felé hajlott stb. Kálmáncsehi ekkor pártfogójával Petrovics Péterrel, — ki Erdélynek Fer- dinándtól való fölszabadítására Déva felé nyomult seregeivel, — Erdélybe ment. Itt legelőször Kolozsvárt hirdeté a Kálvin féle nézeteket az úrvacsoráról; de Dávid Ferenczben heves ellenzőre talált. Majd a székelyek között hirdeté és sikerrel a kálvinizmust, melyet a szászok Hehler Mátyás superintendens- sel élükön, az 1557. január. 13-ki szebeni zsinaton, — s az er­délyi és tiszántúli magyarok az 1567. junius 13. tartott kolozs­vári zsinaton kárhoztattak. E zsinatra Kálmáncsehi is meg volt híva; de betegsége miatt meg nem jelenhetett. Ellenben jelen volt az i558. május 1. tordai közzsinaton és személyesen védte a Kálvin-féle urvacsorai nézeteket, a melyek a magyar­ság között nem sokára nagy tért hóditottak. E vita volt azon­ban utolsó vitája: mert Bornemiszsza Péter lutheránus szuper­intendens tanúsága szerint, még az 1558-dik évben meghalt, Debreczenben. 15) Méliusz, vagy Horhi Juhász Péter. Született Somogy vármegyében, magyar nemes családból Horhiban. Mai napság Horhi nevű falu nem létezik, hanem van két ilyen nevű hely. Az egyik erdőséggel borított térség, Horollya, Horhi vagy Orlya név alatt, a Zrínyi Miklós hősi haláláról hires Szigetvár közelében; a másik Horhi nevű puszta Tolna megyé­ben, közel a somogyi határokhoz, mely egykor szintén Somogy megyéhez tartozhatott. E két hely közül valamelyikben ringott Juhász Péterünk bölcsője, ki korának szokása szerint nevét görögre forditv an (mélon : juh) diákos végzettel irta Méliusznak. Mikor született s hol töltötte gyermeki s ifjú éveit ? azt bizto­san megmondani nem tudjuk többé. Némelyek születését i 536-ra teszik; de legalább is 10—12 évvel elébb kellett születnie. Ez onnan gyanítható, mert a wittenbergi egyetem közanyaköny- vébe 1556. otkóber 26-án Íratott be; az 1557. év tavaszán pe­dig a Wittenbergben nagy számmal tanuló magyarok szénié­

Next

/
Thumbnails
Contents