Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-04-23 / 29-30. szám
Mégis a hatalmát, király asszony Yásti, Daczból nem akarja, érezni se látni; Most is, hogy a király udvarmesterével Hivatá magához, azt feleié hévvel:-Hogy ö bizony nem megy, jöjjön ő ha tetszik.“ — Asszonyok a patvart, rendesen igy kezdik ... Vérszopó királylyal, minek kötekedni? Vásti, jobb lett volna neked is engedni! A büszke király most méltó haragjába, Hirdeti a törvényt, minden országába: „Vásti király asszonyt, engedetlensége, Számüzötté tette, s uralmának vége...“ De haj, a hirnökök, még mást is kiállnak : „Uj s szép feleség kell Ahsvérus királynak, A szép szűz leányok, mostan örüljenek, Király városába, Susánba jőjenek, Közülök ott választ, majd a király egyet...“ — A volt királynénak, e bizony nem tetszett... Panaszkodott sírva, titkon, egynek másnak, — De hát ki parancsol az erős királynak ? ... % sj: tje Susán városába, sok szép leány jőve, Egynek ezüstös volt szőrből készült öve; Másnak aranyláncz volt, hó fehér nyakába, S reszkettek a gyöngyök, fodrozott hajába ; Szép volt valamennyi, öltözet és arczban, llogy győztes lehessen, a vénusi harczban; Csak egy zsidó lány van, szűk patyolat ingben, Csak szép szeme s arcza, más ékszere nincsen. Ez Mardokéusnak, fogadott szép lánya, Tán, hogy ide hozták, tán még azt is bánjai
