Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1881-10-16 / 3-4. szám
30 a között, hogy valaki már nincs összeköttetésben az Istennel; mert egy Istentől elszakadtnál nem hibázik valami, pl. a hit, hanem nála más foglalta el a hiányzó helyét, nevezetesen az Istentől való elpártolás és a világhoz és bűnhöz való hajlam. S ha valaki nem érdekből, hanem magáért a jóért felebarátjának szenteli életét, kérdés, hogy ezen nemes érzés nem az Isten képének azon szikrája-e, a mely még nem oltatott ki egészen? Vagy ha valaki, habár Istentől eltávozott, — mégis lelkiismeretes, kérdés, hogy ezt nem azon örökségből nyerte-é, a mit atyja, anyja, az iskola vagy az egyház hagyott reá? De tegyük fel, hogy bekövetkeznek reád nézve a kisértetek nehéz napjai: hü tudsz-e majd akkor maradni feltételeidhez, megvigasztalódva és türelmesen hordozod-e az élet terhét, mely reád nehezül, a jogtalanság nem ragad-e boszura, a szerencse nem tesz-e elbizakodottá ? Máskép nem lehet gondolkodni mint igy : a ki Isten tetszését nem keresi, és mennyei javakat nem reményi, miért küzdjön az a földön és miért tagadja meg a világot? A kinek a múlandó mindene, nincs-e az áthatva ezen élet-nézettől: én azért vagyok, hogy szerezzek és élvezzek, vagy hogy a dicsőségben és a hatalomban minél magasabbra emelkedjem ? Mindig igaz marad Jézusnak eme mondása: „a rósz fa nem teremhet jó gyümölcsöt.“ Mindinkább előtérbe lép az a keserű tapasztalás, hogy az emberek, mivel nem akarnak megválni bűnös szokásaiktól: azért nem nyitják meg sziveiket a hit előtt, és ismét: mivel az emberek nem hitben élnek, azért engednek szabad folyást érzéki vágyaiknak. — Népünk között „légió“-ra megy azoknak száma, a kik elhagyják az evangyéliom élő forrását; s mi ennek következménye? Az, hogy éppen azon erények, a melyek népünk legszebb ékességei volnának, mind inkább elvesznek, mint pl. igazság, hűség, rend, családi élet. Csakugyan ha meggondoljuk, hogy milyen a mi népünk és milyen lehetne, ha akarna az Isten jósága által: úgy fájdalom tölti el a mi sziveinket. Népszámlálási adataink bizonyítják, hogy évröl-évre népesebbek lesznek a börtönök és fogházak, az államnak uj, nagyobb börtönök épitéséről kell gondoskodni; mert mindig több az elitéltek száma, mig ellenben azt látjuk, hogy a templomlátogatók száma fogy. A társadalmi élet irányadó köreiben azt
