Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-04-09 / 27-28. szám
főesperesek egyházlátogatása, az egyházi javak és papi tizedek viszszaszerzésónek ürügye alatt, a protestáns papság üldözését lehetővé tette. Az 1559-ki (jan. és febr. havi) országgyűlésre maga nem jelent meg Ferdinánd, hanem hát Miksát küldte. E főherczeg nagy hajlammal viseltetvén a reformáczió iránt, közbenjáró szerepet vitt s igy szelidittetett Oláh Miklósnak az egyházlátogatásra és zsinatok tartására vonatkozó javaslata; de mégis jogot nyert, hogy az egyházakat megvizitálhassa és a papokat —• vallási irányra való tekintet nélkül, -- üdvös tanítás elnyerése végett, zsinataira meghívhassa s a meg nem jelenők, vagy a megjelenésben akadályozók ellen hatalommal fölléphessen. Ferdinánd a hozzá fölterjesztett törvényt törvénytelen pótlékkal tóldotta meg, melyben kimondja, hogy az egyház szabadságainak fönntartása körül hivatásának meg fog felelni. Oláh Miklós érsek, a protestántizmus ellen e törvénybe fogózva, a lehető legtöbb méltatlanságot követte el; de ez mind nem volt elég! Az i55/-ben német császárrá is lett Ferdinánd, az alkotmányosság minden formájának mellőzésével, mint császár akar gondoskodni a római vallás régi fényének helyreállításáról s e végből kibocsát 1560. ápr. 10. Bécsben egy rendeletet, melyben az „eretnekség,“ vagy is a reformáczió hosz- szadalmas piszkolása után megparancsolja, hogy mindenféle egyházi birtok — még ha ő adományozta volna is el stb. — illető javadalmasának s ha az nem léteznék, a római hitü papságnak kiadassák, a mely azt iskolák alapítására is fordíthassa a hol azonban nem gyanús vagy eretnek, hanem kathol. (vagy is római hitü) tanítók tanítsanak. Meghagyja egyszersmind, hogy az ország nagyjai, öszszes polgári s katonai tisztviselői, a nádortól kezdve lefele, az egyházi bármely birtoknak és jövedelmének viszszafoglalásában a papságnak segítségül legyenek. — 322 — KISS KÁLMÁN.
