Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-03-12 / 23-24. szám
a86 — megismerni, az apró kis koczkák, melyekből az asztalon építenek különböző alakokat, — a papir szalagok, miket egymásba fűznek oly ügyesen, mintha szőve volnának, s több játéktárgyak, melyek tanulságosan használva, a gyermek kézi ügyességét s értelmét fejlesztik. Ha a tanszobában fáradni kezdenek, átmennek a játszó szobába. Itt a „Kertésznő” középre áll egy hegedűvel, a kicsinyek pedig körbe fogódzva dalolni kezdenek s különböző játékokat csinálnak. Eljátszák a „madár és fia“ játékot, mely azzal végződik, hogy a vadász lelövi a szófogadatlan madárkát s anyja kesereg felette. Az intézet részvényeken s jótékony adományokon alapult. Évi kiadása mintegy ezer forint. A szülék fizetnek minden gyermekért egy forintot, a részvényesek 5o krt. Gyermekek száma nyáron volt 70, most a télen 30—4o. Hogy ily kevesen vannak, annak oka az mert Debreczenben ezenkívül két városi kisdedóvoda van, s ezekben a gyermekek igen számosán vannak. A Frőbel-féle gyermekkert volna az a javított kisdedóvó intézet, melyet ma minden városnak s nagyobb községnek jó lélekkel ajánlhatunk. Tegyünk meg a gyermekekért minden lehetőt, hogy róluk számot adhassunk Ist-m előtt. „A ki egygyel az én kicsinyeim közül jót tészen, velem tészen jót.“ Mit olvasson a magyar ember? A magyar embernek meg van az a jó tulajdonsága, hogy szeret olvasni. Csak az a baj, hogy nem válogatja meg olvasmányát. Megveszi az olcsó kalendáriumot, melyben a hegyes süvegü jövendőmondó a boszorkány-konyha füstje mellett elmondja a körülötte álló egyszerű embereknek, hogy ebben az esztendőben milyen lesz a termés ? lesznek-é zivatarok, elemi csapások, kártékony férgek ? Sok minden csodálatos dolgok vannak ebben a kalendáriumban, miket a jámbor olvasó tökéletesen elhisz, mert nyomtatva van. No hát kedves Atyámfiái! én megmondom annak, a ki nem tudná, hogy azok a jövendölések, azok a csodálatos dolgok, miket ez a kalendárium mond: csupa hazugságok és csalások. Nem igaz abból egy betű sem. Hát ugyan, hogy tudná
