Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-03-12 / 23-24. szám

287 azt halandó ember előre megmondani, hogy milyen lesz az idő­járás, milyen lesz a termés a jövő esztendőben ? ki tudna be­pillantani az Isten elrejtett titkába? Még a csillagvizsgáló tu­dósok is őszintén bevallják, hogy az időjárást előre kiszámí­tani nem lehet, mert az okok, melyek azt előhozzák, ismeret­lenek a tudomány előtt, — azokat csak a Gondviselés hitében tudjuk feltalálni. Hanem azok a naptár készítők mondanak valamit, mert mondaniok kell az olvasók kedvéért, s ha tán jövendőmondás nem volna a kalendáriumban, meg se vennék az emberek. Már az aztán mindegy, akár telik be a jövendölés, akár nem. Ha betelik: akkor szentül hisznek nekik, ha be nem telik: senki se veszi őket kérdőre. Ezek az olcsó naptárak nagy hasznot hajtanak a kiadók­nak. Bucsánszky és Telegdy dúsgazdag emberek lettek a né­pies könyvek nyomtatása után. Ők látták el a magyar embert nemcsak naptárakkal, hanem minden olvasmánynyal. Még mai nap is minden vásári piaczon ott árulják a cso­dás históriákat a ponyván, miket a magyar ember pár kraj- czárért szívesen megvesz s élvezettel olvas. A zsiványok, be­tyárok története szép versezetekben van megénekelve, s nem egy szem megkönyezte már azokat a zsiványokat, kik rablók és gyilkosok lévén, nem részvétet, de átkot érdemelnének. Né­pünk, nem hogy megutálná ezeket a betyárokat, de még saj­nálja őket, hogy akasztófára kerültek. Rózsa Sándor, Zsobri Jóska, Zöld Marczi, Dobos Gábor s több ilyen hires betyárok valódi hősök lettek a nép előtt. Hát még a „disznóvá vált zsidó/1 „Hüvelyk Matyi," „Borsszem Jankó,“ s ki tudná hány ilyen csodálatos história forog a magyar ember kezén, mint kedvencz olvasmány. Az álmoskönyv, a csízió, Argirus és Tün­dér Ilona históriája pedig kiegészítő részei a család könyvtá­rának, ezek nélkül el nem lennének a mai öregek! Ilyen és ehhez hasonló olvasmányokat kedvel az egyszerű magyar ember a mai napság. Ezért aztán hajlandó a regényes­ségre, a tündéries képzeletre, álomlátásra s babonára. Ebből fejlődik ki a kisértethivés, ördög és boszorkányhit, kártyave­tés, rostaforgatás, lutrijáték, melyek bizonyára nagy akadályai a józan művelődésnek. Már a gyermek előtt megkedveltetik a tündérmeséket az aranyhaju királyleányról, az öreg boszorká­nyok, hétfejü sárkányok, óriások és törpék országáról. A gyer­mek félénk lesz, hisz a kísértetekben, boszorkányokban ; alko-

Next

/
Thumbnails
Contents