Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-02-26 / 21-22. szám

egy főpap kezén többféle főpapi javadalom is összetorlódott. De éppen ez nevelte a főpapok világiasságát, fény, gazdagság és hrtalom után való vágyódását, a mi a világiak irigységét nagy mértékben felkőltötte. A főpapok ezen országos és világi foglalkozásai nagyban elvonták őket az egyház gondjaitól. A birtokos szerzetek és a világi alsó papság (plébánosok) fegyelme nagyot tágult; ama- zoké (t. i. a barátoké) azért, mert gazdagok voltak, emezeké pedig szegénységük miatt. Mig Mátyás udvara hemzsegett a főpapok és más tudósoktól, s mig Lippán, Szegeden, Gyulán, Pozsonyban, Prázmáron népiskolákkal, Selmeczen, Lőcsén, Kassán, Bártfán, Pesten, Pápán városi középiskolákkal (vagy gymnáziumokkal) is találkozunk, s a klastromi iskolák közt a budai, pataki; a káptalaniak közt a pozsonyi, székesfe­hérvári kitűnik, s a püspöki iskolák virágzanak, Vitéz János esztergomi érsek Pozsonyban s maga Mátyás király Budán egyetemet állit: addig az alsó papság (plébánosok,) mely ép­pen a lelki-pásztorkodást gyakorolta volt, tudatlan vala. A papság tudatlanságát, sőt erkölcstelenségét hijában akarta or­vosolni az országgyűlés, híjába maga Mátyás király, mert en­nek kevés sikere lett. Mátyás alatt sok uj templom épült, az istenitisztelet pompásabbá lett, a nép búcsúra járt egyes temp­lomok vág)' szent képekhez, azoktól csodát és bűnbocsánatot várt; de sem ezek, sem a zsinatok végzései az eláradt bajokat nem orvosolhatták, mert ezek mind külsőségekre vonatkoztak, s a lelki oktatással ki sem törődött. Három még el*nem fajult barát szerzet tagjai tanúsítottak csak e korban buzgalmat, u. m. a magyar eredetű pálosok, a dömések és ferenczrendieké. Mátyásnak sok ellenséggel kelle megküzdenie. Ilyenek voltak a Hunyady-ház ellenségei, a pártos föurak, kik saját nagybátyját Szilágyi Mihályt is ellenségévé tevék, s III. Frid- rik német császárt 1409. (Bécsben) magyar királylyá koroná- zák ; a tehetetlen, gyáva, de azért mindig fondorkodó III. Fri­gyes ; a Giskra s rabló czimborái a felvidéken ; a lengyel ki­rály; saját ipa, Podjebrád cseh király; Velencze és a török. Mindezek közt leghatalmasabb volt a török. Mátyás elbánt mindenikkel. Felismerte különösen a török félelmes voltát és fontosságát; de a szomszéd uralkodók miatt éppen ezt mulasz­totta el megsemmisíteni, s hazáját tőlük örökre megmenteni. i46i-ben fegyverrel és egy ességgel végzett a király Frid­rikkel. i462-ben Giskra s a csehek ellen fordul, legyőzi s ki­tt — 251 —

Next

/
Thumbnails
Contents