Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-02-26 / 21-22. szám

— 2Ó2 —

békiti Giskrát. 146,3-ban legyőzi s ioooo arany fizetésre kényszeríti Fridriket. Ugyanez évben Boszniába tör a török; Mátyás legyőzi és jajczát elfoglalja. 1465-ben Muhamed szultán békét kér.

Mátyásnak egy hatalmas szövetségese volt kezdettől fogva, s ez volt a pápai szék, mely örömmel üdvözölte a törökverő hős hatalmas fiát a magyar trónon, mint a kiben a német császár ellen támaszra számított, s a kitől várta, hogy ug-y a törököt, mint a huszszitákat megsemmisíti. A pápai szék Mátyást nemcsak politikai támogatással, de pénzzel is segitette. Ez magyarázza meg, hogy Mátyás ráhagyta magát vétetni a husz- sziták és Podjebrád elleni háborúra. Ezt előzőleg 1466 —67-ben a felvidékeken rabló cseh martalóczokat (Giskrának saját kezükre dolgozó alvezéreit, Komoráczit, Walgathat, Axamithot stb.), a zsebrákokat (Dzwelát) kellett legyőznie, kiket titkon Podjebrád is támogatott, legalább elnézte, hogy alattvalói ezekkel szövetkezve becsapjanak s illetőleg e martalóczok Csehországba meneküljenek.

Ha valaki igazságtalan volt a huszsziták ellen, az maga a pápa volt; mert a bázeli zsinat és Zsigmond által kötött egyezmény, — mely Prágában magyar nyelven is kihirdettetett 1437-ben — a husszitáknak szabad vallásgyakorlatot engedett. A pápa éppen ezt akarta megsemmisíteni, s miután Podjebrád nem volt hajlandó az egyezménytől elállani: a pápa kiátkozta öt s az átok végrehajtását s Podjebrád ellen való fegyveres föllépést IIE Fridrik német császárra, a lengyel királyra és Mátyásra bízta. A lengyel figyelő állást vett; Fridrik, mint császár és Csehország föhűbérura, segédsereget, pénzt és Cseh- országnak Mátyásra szállítását Ígérte Mátyásnak, de maga nem volt hajlandó a vitéz cseh királylyal megküzdeni: de később egyenesen Mátyás ellenségévé lett.

Mátyásnak ipa volt ugyan Podjebrád; de ez Mátyást pénzért adta ki — holott nem az ö foglya volt; — aszkóros leányát reákötötte Mátyásra; a cseh rablókat támogatta s ezen kívül Fridrikkel Mátyás ellen fondorkodott. így tehát Mátyás a hálátlanság vádja nélkül megkezdheté, — de vajha meg ne kezdte volna mégis! — a cseh háborút. E háború változó szerencsével folyt t468—1475-ig. Ebbe belehalt Podjebrád s utódává a lengyel Ulászló lett. Végre is — miután Mátyás megalázta Ulászlót és atyját a lengyel királyt, — megköttetett a béke, mely szerint Ulászló megtartotta Csehországot, Mátyás