Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1881-10-02 / 1-2. szám
nevezetes. A Ilóreb hegyének legtetején, hol a Sinai alja kezdődik, látni egy boltíves ajtót, melyben egy barát imádkozni és gyóntatni szokta a zarándokokat; egy más ajtón át jut az ember egy kis siktérre, honnan a világtörténelmi nevezetességű Sinai hegyét, a rajta lévő épületekkel meg lehet látni; az épületek egyike volt a Katalin zárda, másika egy török mecset, (ez a muhamedánus templomnak neve.) Az épületek hátterében vannak az Illyés-emléknek romjai, az előterében lévő kutak és cziprus lombok némi életet kölcsönöznek a rideg sziklatömegeknek. Mikor a zarándok a Sinai tetejére ér mesz- sze kilátás nyílik előtte a veres tengerre és Afrika hegyeire. Az Illyés-féle emlék és a mellette volt kápolna most romokban hever s a mecset is el van hagyva. Mindezek mutatják a hitnek hanyatlását s az emberek közömbösségét. 1.384. táján a kápolna belseje még festésekkel volt megékesitve s réz ajtaja volt. A 16-ik század végén még meg volt ezen ajtó, de a falak be voltak írva a zarándokok neveivel s feliratokkal, melyekkel könnyelmű utasok a természetnek és a művészetnek emlékeit megszokták ékteleniteni. 1610-ben már ajtó nélkül s rom- ladozva állt a kápolna. Ha a hegyszorosba megyünk, mely a Sinai hegyét a Katalin hegyétől elválasztja, mutatják nekünk azt a követ, melyből Mózes Isten rendelésére vizet fakasztott. Megjegyzendő, hogy még a muhamedánusok is szentnek tartják a törvényadás e helyét. Mi azonban kérjük az Istent, hogy szivünkbe Írassa törvényét a Szentlélek által, s hogy abban járjunk is egész életünkben. Alázatosság. Berlinben, Poroszország fővárosában, Wolterszdorf nevű hires lelkészhez, ki 1771-ben halt meg, időnként járt egy nő gyónni, ki a czimekkel nem sokat törődött s mindig igy szólitotta meg a lelkészt: „Tiszteletlen ur!“ („Tisztelendő“ helyett). Ezt a kifejezést pedig évről-évre eltűrte a lelkész anélkül, hogy azt helyreigazítaná. Mikor azután e nő meghalt, igazi sajnálkozással mondá a lelkész: „Fájdalom! meghalt az a nő, ki engem minden esztendőben figyelmeztetett arra, hogy valóban tiszteletes legyek!“ Hogyan lett Francke Armin Ágoston a hallei árvaház atyjává. Franc ke 1665-ben született Lübeck városában, növekedett Gothában, felsőbb tanulását végezte Erfurt városában, hol
