Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1880-11-07 / 5. szám
70 áttérési szándékát s pár hét múlva el is hozta az uj menyecskét. A tízezer forint is meg lett volna a papíron, csakhogy egytől-egyig betáblázatlan követelés... olyan gyönge mindegyik, mint Máté hite. A dolog pörre került. Ez pedig csak úgy eszi a pénzt, mint feneketlen hordó a vizet. Most kezdte már szánni-bánni az árvaatya a dolgot, de hiába, nem segíthetett rajta. Innen is, onnan is fölszedegette a pénzt. Hogy magán segítsen, a nép között aláírást hordoztatott szét valami közbirtok feloszthatása végett. Erre is fölszedte az előleges költséget. A kis községet két pártra szakította; a hol ezelőtt csöndes béke és egyetértés uralkodott, most torzsalkodás és villongás volt tapasztalható. Egyszer a megye részéről véletlenül megjelen a szolgabiró, egy pár tisztviselő, a csendbiztos s két pandúr. A szolgabiró a pénztárak vizsgálata s a közbéke helyreállítása czéljából jelentkezett. De Máté e szándékának hevesen ellenszegült, sőt pártját annyira föllázitotta, hogy ezek botra keltek s ha a szolgabiró s kisérő személyzete egy mellék utón meg nem menekülnek, életök is veszélyben forog. — Alkotmányos jogainkat nem engedjük! kiáltott Máté a néphez, ha kell Ő felségéhez appellálunk! — Nem jó vége lesz ennek Máté, — intette egy tiszttársa. — Hát az érsek mire való, — csattintott ujjával az árvaatya — nem hagyja az el a maga nyáját, mint a kendtek papja. — Ne bántsa a mi papunkát, szólt haragosan egy másik józanabb tanácsnok. Ha itt hagyott kend, menjen a maga utján, ne nézzen vissza. Máté még az nap irt az érseknek. Mit, mit nem, azt biztosan nem tudjuk; csak bérese hallgatta ki a kulcslyukon, hogy neje biztatására pénzért folyamodott volna. Még az nap katonaság rukkolt bé a városba s legelőször is a főkolompost Mátét verték vasra; hiába apellált alkotmányos jogaira, hiába hivatkozott a hatalmas érsekre. Aztán a számadást vizsgálták át s kiderült, hogy az árvapénzből Máté uram ötezer forintot sikkasztott el. Kellett az uj menyecskének, meg az ügyvédnek. Lázitás és sikkasztás bűnténye terhelte a volt árvaatyát. Most nyílt föl a szeme mindenkinek. Most emlegették már, hogy ha angyaloknak nyelvén szól is valaki, de ha szeretet
