Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1880-10-31 / 4. szám
50 magát, mint a káromkodó, a kinek, a káromkodásból semmi haszna nincs. Az ilyen ember semmiségért kárhoztatja el lelkét. A fösvény nyereségre számit, a hazug ámit, a tolvaj, hasznot akar szerezni magának, a részeges, legalább egy időre gyönyörűséget talál az ital kábító mámorában. De a káromkodó mi hasznot ér el, vagy mi nyereséget lát ? .Semmit. Nincsen ennek gyökere; s talán épen azért egy kis akarattal könnyen kiirtható. Egy kis buzgalommal ez a kisértet elűzhető. Anyák! érintsétek Idvezitőnk ruhájának szegélyét lélekben, s ha lenne köztetek csak egy is, kinek ajkán néha-néh^. szitok lebben el: gondoljátok meg, hogy ez a kicsiség nagyon sokat számit ott, hol számot kell adnunk nemcsak magunkról, de azokról is, kiknek gondját reánk bízta Istenünk. Istennek legdrágább ajándéka a beszéd, ki azzal visszaél, Istent bántja meg. Olvassátok el s írjátok mélyen szivetekbe, a mit erről I. Péter III., io-ik versében találtok. KÖNYVES TÓTH KÁLMÁN. Légy hiv mind haláligí Jel. 2, io. Ezelőtt 206 esztendővel olyan volt egyházunk állapotja, mint a törvény oltalmán kívül álló, védtelen száműzött helyzete, a kit büntetlenül leüthet vagy lelőhet akárki. Akkor volt nagy divatban templomainknak s .iskoláinknak elfoglaltatása, tanítóinknak és lelkészeinknek elkergetése. Akkor volt az a keserves emlékű gályarabság, melyre sok lelkészeink és tanítóink elhur- czoltattak, azért: mert vallásukat, hitöket megtagadni nem akarták. Volt a gályára Ítélt lelkészek közt egy Miskolczi Bodnár Mihály nevű is, a füleki helvéthitvallásu egyháznak 25 éven keresztül nagy tudományu és lelki bátorságu lelkésze. Királyi törvényszék elé idéztetett vallásáért 1674. márcz. 5-dik napjára. Társai közül, kiváló miveltsége, buzgó kegyessége, ritka szilárdsága, bámulatos ékesszólása, szerénysége, derék testalkotása és tiszteletreméltó vénsége által tűnt ki. E tulajdonai miatt, mindjárt másnap sok fenyegetéssel sürgette és Ígéretekkel édesgette az esztergomi érsek. Az árván maradt fülekiek esedező levelét meg se hallgatta a törvényszék, sőt rettenetes káromlást szórt a reformátorok és reformátusok vallása ellen. Oly
