Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)

1880-10-24 / 3. szám

44 atyjával megszokta látogatni a sirt. Ők mindketten szerették e csendes pihenő helyet, a feledhetlen anyának örök nyugvó sir- halmát; s a mellé ülve, a múltakra gondolva: gyakran könyje- ikkel áztatták a sirt, ha arról találtak szólani, mily kedves volt az elhunyt, mikép gondoskodott mindenről; mily benső hittel imádkozott sokszor s mint tanította a kis Marit is az imádságra; mily keresztyéni önmegadással tűrte betegségét, s utolsó szavai is ezek voltak : maradjatok hívek Istenhez, ki őrizzen, vezérel­jen titeket, mig a mennyei hajlékokba az Atyához utánam jöttök. — Csoda-e hát, ha látogatóinak kebléből mély sóhajok emelked­tek, s a szorult keblekből, ájtatos ima gondolatok szálltak fel az egek Urához. A jó anyának egyszerű sírkövére ez volt vésve : Mária, Dávid Jánosnak feledhetlen hitvese 25 éves korában elhalván, itt nyugszik. Boldogok a kik az Urban nyugosznak. Két ha­rang virág ékesité a sirt, ehhez még Mari egy kis rózsafát is ültetett, de ez nem sokáig zöldéit, virított; csakhamar elhervadt kihalt. Egyszer Mari édes atyja levelet kapott a városban lakó nővérétől. E levélben tudatja testvére, hogy egyetlen fiát Jóskát Mariékhoz küldi. Jóska csak most töltötte be a i4 évet, de szerencsétlenül járt, nehány hónappal ezelőtt, egy esés közben lába eltörött s bár a törés már összeforrott, a láb s tulajdonosa: nem bírtak elég erővel. Ekként Jóska egyik nap csakugyan a faluba érkezett a posta kocsin. Dávid ur Péter szolgájával együtt várták a kis vendéget. Együtt mentek felfelé a falu utczáján, egész a hegy­tetőig, hol a malom állott, s az esti szélben forgatá alaktalan szárnyait, mintha az érkezőknek egy barátságos „hozott Isten“t mondana. Mily szívesen látta őket Marika. A 10 éves falusi kis leányka sokkal erőteljesebb külsejű volt nagy hosszú városi fi­vérénél. De alig volt Jóska egy hónapig a malomban alig is­mertünk volna rá úgy megerősödött, izmosodott. Egy napon a molnár meghívást kapott, hogy a legköze­lebb fekvő megyei székhelyen jelenjen meg, hogy egy bűn­ügyben tanúvallomást tegyen. A faluban ugyanis rablás történt és ezen eset miatt, Péternek a házi szolgának is elkellett kisérni urát a bírósághoz. Erzsi igen aggódott azon, hogy a gyerme­kekkel együtt magára maradjon honn; de Jóska azt gondolá, fel sem veszem, sőt örülök rajta ha 24 óráig én leszek a ma­

Next

/
Thumbnails
Contents