Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)
1881-02-27 / 21. szám
265 kellemes pillanatait, és az Ur gyönyörködök mind ezekben, mert ezek, mind az Ö szent nevénolc dicsőítésére szolgáltak. Lefekvés előtt, ismét buzgó éneklés hangzott ki, a gyertya- vagy mécsvilágnál csendes körben ülő családi házablakain által, és korcsmából, tivornyázásból menők kurjongotásai nem háboriták a nyugalomban alvók álmait. Ilyen volt hajdan a Vasárnap ünnepének megölése, csak kivételképen voltak olyanok, kik a Vasárnapot nem igy ünnepelték meg. És most: A szombat esteli nagyobb harang, szintúgy^ mint hajdan ünnepet hirdet. — Kevés ház van a faluban, vagy városban, — különösen tavasztól késő őszig, a hol a gazda mezei munkájáról szombat este még haza érkezett volna, mert hiszen másnap úgysem' lehetvén dolgozni, — úgy is Vasárnap lévén gondolja magában, hogy ideje lesz, ha takarmányával felrakott szekerén tanyájáról vagy mezejéről csak reggel indul haza. A házak ablakain által toll-fosztók dalai hangzanak ki, mert Szombat estve fonni nem szokás, zsoltárt énekelni pedig csak az öreg apók és öreg anyók dolga lenne, ha rájok hallgatnának a fiatalok: — hajh! de azoknak most már a kuszkó- ban van a helyük, — nem mint hajdan az asztalfőn. A gyermekeket imádkoztatni nincs idő, mert a toll-fosztás, a pitvarmeszelés elébb való. Vasárnap hosszasan húzzák az első harangozást, de ez csak „készülő.“ A gazda megérkezik, jajh! de neki dolga van a szekérről való lerakodással, mert béressé a tanyán vagy a mezőn maradt; a gazdaszonynak főzéshez kell látni, mert a gazda éhes, s igy nincs idő a templomba menetelre, — megtalálják máskor — hiszen nem szalad az el, — igy okoskodnak. Az első harangszó elhangzott, a templom, az Isten háza még üres, egy hang sem hallik, éneklés nem zengedez, — de annál több kocsi és szekér robog el, a templom előtt, sőt néha még ökörhajtó béresek kongatása sem hiányzik. Már a gyülőre húzzák a harangokat, -— nehány öreg ember és asszony tipeg az utczán, hogy mikorra elhagyják a harangot, a templomhoz érhessen. Á beharangozás megtörtént, és ekkor indul a nép a templomba, kik közül sokakat csak szokás, nehányat buzgóság, másokat egy vagy más érdek késztet az oda menetelre, és pedig jobbadán az anyák leányaik nélkül, mert ezek még nin
