Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
Az út megnyitása természetesen komoly városrendezési feladatot jelentett; ennek megoldása a szintén Andrássy által kezdeményezett, 1870-ben — londoni mintára — megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsára (FKT) hárult. Először meg kellett határozni az útvonal pontos helyét. Az eredeti elképzelés csak a Király utca és a vasút közötti helyet jelölte meg. (A terület nagyjából a mai VI. kerülettel azonos.) Ez a vidék akkor külvárosias volt. Keskeny utcák, a földszintes házak, melléképületek és viskók között elvétve néhány nagyobb, esetleg többemeletes épület, és egy-két gyár is. A külsőbb vidéken (a mai Felső erdősor és Szinyei Merse utcától keletre) szőlőskertekkel vegyesen krumpliföldek voltak, közöttük néhány szerényebb nyaraló. Az utat úgy kívánták kijelölni, hogy a célnak is megfeleljen, de minél kevesebb értékes épületet kelljen lebontani, azaz előtte megváltani, esetleg kisajátítani. A képviselóházban így is parázs vitát váltott ki a kormány költekezése-, hogy több millió forintot kíván egy luxuscélokat szolgáló „sétaút" építésére fordítani. 1870 decemberében mindennek ellenére megszavazták a kölcsönfedezetet, és megindulhattak a gyakorlati előkészítő munkálatok. A területet az FKT váltotta meg, majd az útvonal kiépítésére (közművek, útépítés stb.), valamint az építési telkek értékesítésére szerződést kötött az erre a célra létrejött Sugárúti Építő Vállalat nevű francia-német-magyar konzorciummal. A vállalat hozzá is kezdett a bontási munkákhoz, az útépítéshez és a parcellázáshoz, sőt egy hét házból álló bérházcsoportnak, majd az Oktogon négy bérházának és négy villának az építéséhez is, de az 1873-as bécsi tőzsdekrach annyira megrendítette vagyoni helyzetét, hogy vállalásának nem tudott eleget tenni. Hosszas tárgyalások után 1876-ban visszalépett, a területet visszaadta az FKT-nak, amely — kényszerűségbőI — saját vállalkozásában folytatta a munkálatokat. A Sugárút kiépítését - az előbbi rövid közjátékot leszámítva — az FKT vezette. Elsőként meghatározta az útvonal kialakításának módját: az 1218 öl (2200 m) hosszú utat két tér közbeiktatásával három eltérő karakterű szakaszra osztotta. A Váci körúttól (ma Bajcsy-Zsilinszky út) az Oktogonig a 18 öl (32 m) széles út mentén zárt sorban három- és négyemeletes házakat lehetett építeni. A középső szakasz az Oktogon és a Körtér (ma Kodály körönd) között 24 öl (43 m) szélességű lett; itt két sétaút három sávra bontotta a kocsiutat — középen a fogatok, két szélén a lovasok számára. Ezen az útszakaszon zárt sorban két- és háromemeletes házakat kellett építeni. A harmadik 6
