Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

Kallina Mór (1844 —1913) morva származású osztrák építész. Otto Wagner épí­­tésvezetőjeként jött Pestre, ahol megtelepedett. Főbb művei: Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság palotái a budai várban (ma romos állapotban), a Budai Vigadó (vejével, Árkay Aladárral). Az Andrássy úton a 6., 9., 41., 59. és 116. számú házak készültek a tervei szerint. Kauser József (1844-1919) nagy múltú pesti építőiparos család tagja. A zürichi Műegyetemen, majd Párizsban tanult. Ő fejezte be a Lipótvárosi bazilika Ybl Miklós halála miatt félbemaradt építkezését. Az Andrássy út 83—85. szám alatti MÁV nyugdíjintézeti bérházat tervezte. Lang, Adolf (1848-1913) prágai születésű építész. Működött Magyarországon, valamint Prágában, Bukarestben és Bécsben. Fontosabb művei: a pécsi Vá­rosháza, a pesti Izabella téri Magyar Színház (többször átépítve), a pécsi és a kassai színház, a szegedi kultúrpalota (Steinhardt Antallal). Az Andrássy úton az 1. szám alatti Stein-ház, a régi Zeneakadémia és a régi Műcsarnok (67—69.) épült tervei szerint. Lechner Ödön (1845—1914) a századforduló építészeti megújulásának vezér­egyénisége. Fő művei: a szegedi és kecskeméti Városháza, a budapesti Ipar­művészeti Múzeum, a Földtani Intézet, a Postatakarékpénztár. Az Andrássy út 25. szám alatti MÁV nyugdíj intézeti bérházat korai műveinek társtervező­jével, Pártos Gyulával (1845—1916) tervezte. Meinig Arthur (1853 —1904) Bécsből települt Budapestre, ahol az arisztokrácia kedvelt építésze lett. Főbb művei: a Wenckheim-palota (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), az egykori Park Klub. Az Andrássy út 104. szám alatti villa első átépítését tervezte. Petschacher Gusztáv (1844—1890) a Sugárúti Építő Vállalat építészeként Bu­dapestre jött és itt megtelepült osztrák építész, a neoreneszánsz építészet Ybl mellett legelismertebb mestere. Fő művei az Andrássy úton épültek: a 4., 39., 88—90., 98., 106. (elpusztult); 126. szám alatt. Quittner Zsigmond (1857-1918) a Nagykörút és a Lipótváros számos jó minő­ségű bérháza, palotabérháza került ki irodájából. Ifjúkori fő műve a megyeri Krausz-palota (Andrássy út 12.), az Andrássy úton ezenkívül az 5., 37., 111. (lebontva) számú házakat tervezte. Késői fő műve a Gresham-palota (a Vágó fivérek közreműködésével). Rauscher Lajos (1845—1914) stuttgarti építész, aki főleg mint építészeti festő és 68

Next

/
Thumbnails
Contents