Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

grafikus lett jelentős. 1873-tól Budapesten működött. Egyetlen ismert építészeti műve az Andrássy út 71. szám alatti Mintarajztanoda (Képzőművészeti Egyetem). Sgraffito

díszítést

készített az Andrássy út 71., 88—90 és 132. számú házakra; ez utóbbi elpusztult.

Ray Rezső, id.

(1845

—1899) Budapesten megtelepült svájci építész. Főbb művei: a

Royal Szálló

és a Lukács fürdő nagyszállója. Az Andrássy úton a 29., 93., 105., 107., 117. (ez utóbbi kettő elpusztult) számú épületeket tervezte. Fia ifj. Ray Rezső (1876—1939) szintén építész volt. Néhány átépítést végzett az Andrássy úton.

Schmall Henrik (1846—1912) hamburgi származású, Magyarországon letelepedett építész. Eleinte Ybl mellett dolgozott, de önálló tervező munkát is végzett. Fő művei: az Uránia-ház a Rákóczi úton, a Belvárosi Takarékpénztár (Párizsi udvar) a Ferenciek terén. Több nagykörúti bérházat tervezett. Az Andrássy úton a 13., 28., 52., 102. számú házak épültek tervei szerint.

Szkalnitzky Antal (1836-1878) műegyetemi tanár. Fő művei: a debreceni Csokonai Színház, a pesti Főposta, az Egyetemi Könyvtár. Az Oktogon négy bérházát állandó társával, Koch

Henrikkel

tervezte.

Unger Emil

(1839-1874) a Sugárúti Építő Vállalat építésze volt. Fő műve a budai Lipthay-palota (elpusztult). Az Andrássy úton a 32-44. számú hétház és a 122. számú villa (lebontották) épült tervei szerint.

Weber Antal

(1823—1889) fő művei: az Ádám-palota (Bródy Sándor utca 4.), a Halász-ház (Eötvös utca 11.). Az Andrássy út 33., 104., 125. és 129. (lebontva), számú házak épültek a tervei szerint.

Ybl Miklós (1814-1891) a

XIX.

század második felének legtekintélyesebb magyar építésze. Fő művei: a fóti templom, a pesti Fővámház, az Operaház, a Várkert, a királyi vár nyugati szárnya. Ö tervezte a Nemzeti Múzeum körüli palotanegyed legjelentősebb épületeit. Az Andrássy úton az Operaház és a 18. szám alatti egykori Fölsinger-ház épült tervei szerint, valamint az utat egykor lezáró gloriette, amelyet a századforduló után a Széchenyi-hegyen kilátóként építettek fel ismét.

A könyv az OTKA támogatásával a T 030047 számú pályázat keretében végzett kutatás anyagának felhasználásával készült.

69