Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
építészeti karakterét meghatározó itáliai neoreneszánsz modortól határozottan eltér ez az erős francia hatás alatt készült épület. A sarkok lakótoronyszerű formálása, a különös — helyenként háromszögletű - erkélyek, az ablakok alakja és keretezése is oda mutat, akárcsak a - közben sajnos eltűnt — toronysisakok. Lechner a stiláris eltérés ellenére az épület tömegének megformálásakor messzemenően tekintettel volt a szemközti Operaházra. Ahhoz hasonlóan igyekezett ó is teresedést kialakítani — a hátrahúzódó két oldalszárny között a középrizalit lép előre az utcasorba. A középrizalit földszintjén ötnyílású loggia utal az Operaházra, egyúttal kávéházi terasznak nyújtott páratlanul alkalmas helyet. A XIX. és XX. század fordulóján Budapestről készült fotók közül talán a legotthonosabb, a legtöbb nosztalgiát kiváltó kép az itteni Drechsler kávéházat mutatja. 1945 után az Állami Balettintézet működött a kávéház több szintet elfoglaló helyiségeiben. Az Operaház művészei is szívesen béreltek a házban lakást. Az épület most árván várja, hogy egy új tulajdonos szétverje még megmaradt belső értékeit. Abban reménykedhetünk, hogy külseje megmarad. A Nagymező utcáig folytatódik a bérházak sora. A Hajós utca sarkán (Andrássy út 24.), ahol most a Goethe Intézet működik, földszintjén az Eckermann kávéházzal, volt egykor az egyik oldalon az Opera kávéház, a másikon a Három Hollóhoz címzett vendéglátóhely — netán kocsma -, Ady Endre kedves tanyája, amelyről Krúdy Gyula is megemlékezett. „Ady abban a deszkafallal elkülönözött, dohányszínű függönyökkel beakasztott fülkében szeretett dolgozni, ahol egyébként néha bokáig érő borlocsadékban folytak az úgynevezett hitviták, későbben duhajkodások. Révész Béla az »extra-szoba« közelében eső asztalnál üldögélt, amíg Ady Undre dolgozott és az északról-délről, a város különböző részeiből az éj leple alatt érkező híveket és hitetleneket, bolondokat és szenteket, exkorhelyeket és cúgoscipős álkorhelyeket azzal a hírrel fogadta, hogy Ady vasárnapi verseit írja. Ugyanezért senki sem lépett be a megszokott fülkébe" (Ady Endre éjszakái). A Három Holló egykori helyét ma emléktábla jelöli a kapu oldalfalán. Az Operaháznak helyet adó egykori Hermina téren kétes hírű mulatók voltak, amelyek az út nyitásakor kiszorultak onnan, és a „vigalmi negyed" a Nagymező utcába költözött. Somossy Károly már 1870-ben a Nagymező utcában, „a Berger 22
