Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
vei szerényebb, ott már eredetileg is két lakás volt, az egyik négy, a másik három utcai szobával. Az emeletek belmagassága között viszonylag kicsi az eltérés, az első emelet 4,40, a második 4,42, a harmadik 3,85 m magas. A magassági méretek is arról tanúskodnak, amiről a szobaszámok: az első és második emelet szinte egyenrangú, a harmadik hozzájuk képest alárendelt. Eltérően a korábban látottaktól és a Budapesten megszokottól, ebben a házban nem az első, hanem a második emelet a kiemelt, a főemelet, a „piano nobile". XIX. századi bérházakon, bérpalotákon — a korábbi palotákhoz hasonlóan — az egyik emelet díszesebb kiképzésű, nagyobb ablakokkal. Mögöttük ekkor már nem a reprezentatív termeket helyezték el, hanem a leggondosabban kialakított, általában a háziúr számára készült - lakásokat. Az Andrássy út 11. második emeleti ablakai fölött a háromszögű timpanonokat támaszkodó figurák koronázzák, de ezeket nem bronzból öntötték, mint a Saxlehnerház díszeit, hanem horganyból készültek, és utólagos festéssel követ imitáló színezést kaptak (eredetileg is). Nem is egyedi alkotások, hanem többszörözöttek. A figyelmes szemlélő észreveheti, hogy egy-egy alak ismétlődik. A következő háztömbökben működött évtizedekig Budapest két nagy tekintélyű könyvkiadó, könyvkereskedő cége-. 1885—1912-ig a 10., majd attól kezdve a 16. szám alatt a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., 1943-tól Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner). Az üzlet később az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvtárellátója, majd az Illyés Gyula Könyvesbolt lett. Ma zenélő töltőtollakat árusító luxus írószerbolt van a helyén. Szemben, a 21. számú házban 1888-tól 1934-ig a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cég nagy és elegáns könyvkereskedése emelte az utca fényét. Később a Csehszlovák Kultúra könyv- és zenemúboltja működött itt, ma bútorüzlet. Az épületek sorát az első tizenegy, illetve tizenkét ház után egy már alig érzékelhető tér, az egykori Hermina tér töri meg. Itt áll az Andrássy út legszebb épülete — Ybl Miklós Operaháza —, és vele szemben Lechner Ödön fiatalkori remekműve, a MÁV nyugdíj intézeti bérháza. Az Operaház építését is pályázat előzte meg, amelyen hazai építészek mellett a színháztervezó specialista bécsi Fellner és Helmer cég is részt vett. Ybl Miklós győzött, és a megbízást is megkapta. A pályanyertes tervtől a megvalósult épületig nagyon hosszú volt az út. A tervezés kezdetekor már hatvanadik évében járó mester éveken át módosította és csiszolta tervét, hogy a le'7
